Mindent tud rólunk az Oktatási Hivatal - kipróbáltuk, tényleg mindent

Pár hete indult az Oktatási Hivatal (OH) új online felülete, ahol mindent meg lehet találni arról, pontosan mit is tud rólunk a hivatal. Mi is megnéztük, mi mindenre nem emlékszünk az iskolai éveinkből.

  • Csik Veronika

Az Oktatási Mérföldkövek szolgáltatás olyan, mint egy oktatási időutazás: megjelenik benne az összes bizonyítvány, oklevél, azonosítók, kódok, dokumentumok, dátumok, gyakorlatilag minden. A lekérdezéshez csak egy Ügyfélkapu-azonosítóra van szükség.

merfoldkovek.oh.gov.hu

Az oktatási idővonal mellett van menüpont, ahol oktatási igazolást lehet kérni, és olyan is, ahol a diákigazolványok adatairól lehet igazolást kapni. A diákigazolvány-irattörténet tartalmazza az igazolványon szereplő személyes és intézményi adatokat, az igazolvány kiállításának dátumát, a kártya sorszámát, valamint a diákigazolvány jelenlegi státuszát.

Az is kiderül, állami vagy önköltséges

A felsőoktatási tanulmányokról is le lehet kérni adatokat az elkezdett félévektől kezdve a diploma azonosítójáig (sőt tizedesjegyre pontosan az értékeléséig). És ami a legfontosabb: össze lehet számolni, hány állami ösztöndíjas vagy önköltséges félévről tud a rendszer (persze ez az Oktatási Hivatal "klasszikus" oldalán is elérhető, lekérhető). Az egyetemi képzések fül alatt megjelennek a

  • személyes adatok,
  • felvett képzések,
  • külföldi tanulmányok,
  • egyéb jogviszonyok,
  • tanulmányi jogviszonyok,
  • oklevélszerzések,
  • OEP jelentések,
  • nyelvtudások,
  • pénzügyek.

Ezeken belül pedig a postacímtől kezdve egészen a nyelvvizsga-bizonyítvány azonosítójáig minden elérhető, csak kattintgatni kell - persze érdemes hozzá előkészíteni a régi diákigazolványokat (de legalább az oktatási azonosítót), mert az azonosításhoz szükség lehet rá.

Az Oktatási Hivatal cikkünk megjelenése után elküldte nekünk, pontosan milyen adatbázisokat kezelnek:

  • a köznevelési tanulói és alkalmazotti nyilvántartás: 2005. áprilistól;a nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartása: 2007. január 1-től;
  • a felsőoktatási hallgatói, illetve alkalmazotti személyi törzs: 2006. február 1-étől;
  • a kétszintű érettségi vizsgák során keletkezett érettségi dokumentumok, a vizsgaeredmények és meghatározott vizsgakörülmények nyilvántartása: 2005-től;
  • az Oktatási Igazolványok Intézményi Adminisztrációs Rendszere: 2003-tól;
  • az országos köznevelési szakértői, szaktanácsadói, vizsgaelnöki névjegyzék: 2009-től.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.