„Mi sem akarunk csendben maradni, és még évekig, évtizedekig úgy tenni, mintha jól működne az oktatás”

A budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Technikum és Szakképző Iskola harmincnégy tanára is munkabeszüntetésbe kezd kedd reggel. „Mi sem akarunk csendben maradni, és még évekig, évtizedekig úgy tenni, mintha jól működne az oktatás! A csend nem rend!” – írják.

  • Eduline

Így csatlakoznak a Karinthy Frigyes Gimnázium, valamint a Brassó Utcai Általános Iskola tanárai által meghirdetett egyhetes munkabeszüntetéshez. Az Illyés tanárai így szeretnék kifejezni, hogy nem tartják megfelelőnek az oktatásirányítás reakcióit a hetek óta tartó országos megmozdulásokra.

A Facebookon azt írják, november 15-e és 18-a között, személyenként változó időtartamban és módon vesznek részt a tiltakozó akcióban. Hozzáteszik: egyetértenek kollégáik felvetéseivel és megoldási javaslataival:

  • kölcsönös kommunikáción alapuló együttműködés a felülről jövő, személytelen utasítások helyett
  • megfélemlítés és félelemben tartás helyett párbeszéd az oktatás problémáiról, hiszen közös a cél: az, hogy a diákok korszerű oktatást kapjanak, a tanárok pedig szabadon használhassák azt a tudást és tapasztalatot, amelynek a birtokában vannak
  • a tanári autonómia visszaállítása: legyen beleszólásunk a tankönyvválasztásba (legyen miből választani) és a tananyag kiválasztásába (nem lehet minden diákot ugyanabból, ugyanarra tanítani)
  • a kölcseys tanárok visszahelyezése az állásukba: az engedetlenkedést követő tankerületi reakciók teljes mértékben nélkülözik a következetességet, így semmiféle okát nem látjuk annak, ők miért veszítették el az állásukat, míg más tanárok hasonló munkabeszüntetése jóval enyhébb következményekkel járt vagy következmények nélkül maradt
  • érdekérvényesítő sztrájkjog: a sztrájk jelenleg érvényes feltételei (a diákok óráinak felét, a végzősök óráinak 100 százalékát meg kell tartani) kiüresítették a méltatlan körülmények elleni tiltakozásnak ezt a formáját
  • bérrendezés: a nagyon alacsony fizetések miatt alig jönnek be új, pályakezdő tanárok a rendszerbe, a régiek pedig a megélhetés érdekében annyi plusz munkát/másodállást vállalnak, amennyi már testi-lelki elhasználódáshoz, kiégéshez, illetve pályaelhagyáshoz vezet
  • a személyközpontúságot és a készségfejlesztést célzó napi pedagógiai munka előtérbe helyezése, a túlszabályozottságból fakadó adminisztrációs terhek csökkentése
  • a diákok és a pedagógusok terheinek csökkentése, kötelező óraszámok normalizálása

Az egy hétig tartó munkabeszüntetéshez egyébként az Eötvös József Gimnázium, valamint a Madách Imre Gimnázium tantestületének egy része is csatlakozott.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.