Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
"Végre elértük, hogy az orvosi munkára több időt tudunk fordítani, és nem mi hitelesítjük felnőtt emberek szavát!" - írja Facebook-bejegyzésben Tordas Dániel, az a budakalászi gyermekorvos, aki február óta nem állít ki orvosi igazolást. Helyette azt kérte a szülőktől, hogy nyomtassák ki, írják alá, és nyújtsák be az iskoláknak, óvodáknak azt a dokumentumot, amelyben arról nyilatkoznak, hogy a gyermekük betegség miatti hiányzott, de már tünetmentes.
Úg tűnik, az új rendszer működik, legalábbis ez derült ki abból a Facebook-posztból, amelyet a gyermekorvos tett közzé októberben. Ebben azt írja, az oktatási intézmények nem problémáztak, sőt elismerték és megértették a gyermekorvosok helyzetét, így náluk már senkinek nem kell igazolásért sorban állnia.
Napi négy óra igazolásírás
A gyermekorvosok évek óta kérik az oktatásirányítást és az iskolákat, hogy változtassanak a hiányzások igazolásának rendjén, hiszen az napi több órás, teljesen értelmetlen terhet ró rájuk, és a gyógyításra szánt időből vesz el.
"Egy igazolás kiállítása az egyeztetéssel, dokumentációval együtt is 5-10 percet vesz igénybe, azaz ennyi értékes időt von el a tényleges betegellátástól” – mondta Tordas Dániel az Eduline-nak áprilisban.
Egy sárvári csecsemő-és gyermekgyógyász szakorvos azt is kiszámolta, hogy egy napi - átlagosan ötvenkét - igazolás megírása napi 4 óra 20 percet vesz el a munkaidejéből, hiszen nem csak a papírokat kell aláírni és lepecsételni, hanem telefonon egyeztetni a szülőkkel, rögzíteni a gyerekek állapotát. Mindez egy páciensnél összesen 5-10 percet vesz igénybe. Ráaádásul a legtöbb esetben orvosi vizsgáltra nem is kerül sor, sokszor pedig szükség sincs rá, mert a gyerek enyhe tünetek, például fejfájás, erős mensturációs görcs vagy hasmenés miatt marad otthon. Amit nem tud kimutatni orvosi vizsgálat után sem, így kénytelenek a szülő által elmondottakra támaszkodni.
Csepelen is így döntöttek
Az alternatív igazolási rendszer kipróbálása mellett döntött számos más gyermekorvosi rendelő is - az egyik XIV. kerületi gyermekorvosi rendelőben már 2020 óta nem állítanak ki igazolást, de a budakalászihoz hasonló szisztémát vezetett be több II. kerületi rendelő is.
Ahogy azt augusztusban az Eduline is megírta: a csepeli háziorvosok is úgy határoztak, hogy orvosi vizsgálat hiányában nem állítanak ki több igazolást. Póta György házi gyermekorvos szerint megalázó a szülőknek, hogy az ő szavuk nem elég egy enyhe betegség igazolásakor, holott képesek megállapítani, hogy mehet-e a gyerekük iskolába vagy óvodába.
Az igazolásat érintő szabályokról egyébként az iskolák saját hatáskörben döntenek. A Házi Gyermekorvosok Egyesülete néhány éve azt kérte az intézményektől, hogy emeljék meg a szülők által igazolható napok számát, ennek ellenére a legtöbb intézményben még mindig csak három napot igazolhatnak szülők. Van azonban néhány intézmény, akik meghallották a gyermekorvosok segélykiáltását, így a pomázi Sashegyi Sándor Általános Iskola és Gimnázium 2017-ben háromról tizenötre emelte az igazolható napok számát, de számos budapesti intézményben is tizenöt, a tiszaújvárosi Széchenyi István Általános Iskolában pedig tanévenként tíz napot igazolhatnak a családok.
