Az államtitkár többek között azzal indokolta az uniós pénzek bevonását, hogy még még mindig nem látják, a következő hónapokban "hány ezermilliárd forintot fogunk elégetni olyan gázszámlákra, melyeket tavaly még nem kellett kifizetni". Utalt a Klebelsberg Központ adataira, amelyek szerint az iskolák fűtése a tavalyi 26 milliárd forintnál akár 225 milliárd forinttal drágább lehet.
A tervek szerint 50-50 százalékban hazai és EU-költségvetésből 1200 milliárd forintot fordíthatnak a pedagógusbérek emelésére 2025-ig - mondta. A kormány az uniós támogatásért vállalja, hogy a pedagógusok átlagbére ekkorra eléri a diplomásátlagbér 80 százalékát, és ezt az arányt 2030-ig fent is tartja.
777 ezer forint a célösszeg az idei 440 ezer forintos bruttó átlagkeresethez képest - közölte, hozzátéve: első lépcsőként idén 10 százalékos, majd a már bejelentett emelési mértékekkel lehet kalkulálni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók magasabb aránya miatt és a pályakezdő pedagógusok esetén ennél nagyobb lesz a béremelés mértéke – magyarázta.
Maruzsa Zoltán arra is utalt, hogy a bértábla változik: az MTI tudósítása szerint arról beszélt, hogy szerkezetében is új, rugalmasabb, inkább teljesítményalapú, kevésbé a végzettség szintjét és az életkort támogató bérszabályozásra lesz szükség.
