A hétfői, két és fél órás egyeztetés alatt a tárgyaló szakszervezetek egyetlen "érdemi információval" gazdagodtak: lesz tanári béremelés, de csak akkor, ha a kormány megállapodik az Európai Unióval. Ezt azonban már hónapok óta hallgathatják az oktatásban dolgozók.
Hónapok után, november 7-én ismét tárgyalóasztalhoz ül a szakszervezetek sztrájkbizottságával a kormány, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint viszont a megbízott Maruzsa Zoltán látszólag egyáltalán nincs felhatalmazva arra, hogy bármilyen engedményt tegyen, bármilyen kérdésben is egyezségre törekedhessen - írják a tegnapi egyeztetések után készített beszámolójukban.
A PDSZ szerint a kormány ugyanazokat a "nevetséges számokat" hangoztatja újra és újra, amiket már ezerszer mondott, hátha el tudják hitetni, hogy "a nulla bizonyos szemszögből nézve már több, mint a semmi".
A tanári érdekképviselet kiemeli, hogy a korábban többször is beígért fizetésemelések, és a tanári fizetések diplomás átlagbérhez igazításának alapja viszont 2023-ban nem a 2022-es, hanem a 2021-es átlagbér lesz, a "kormány álláspontja szerint ez az átlagbér 2022 során nem fog növekedni".
Nem jön ki a matek
A kormány ígéretei szerint 2022-ben 16,7%-kal, 2023-ban 10,2 %-kal, 2024-ben 8,8%-kal, majd 2025 8,5%-kal fog növekedni a tanárok átlagbére, így lesz akkorra 777 000 forint a pedagógus-átlagkereset. A kormány szerint ez 94 százalékos emelés - írja a szakszervezet.
A PDSZ szerint egyébként a kormány nem is az oktatásban dolgozókhoz szól. "Nem nekünk tesz ajánlatot. Ezek az üzenetek nem nekünk szólnak, hiszen tudja, hogy elfogadhatatlanok" - vélik, kiemelve, hogy erre válaszul egyetlen dolgot ígérhetnek:
november 18-án minden eddiginél többen szüntetik majd be a munkát.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
