Nevetséges számokat kaptak a kormánytól a szakszervezetek, folytatják a sztrájkot

A hétfői, két és fél órás egyeztetés alatt a tárgyaló szakszervezetek egyetlen "érdemi információval" gazdagodtak: lesz tanári béremelés, de csak akkor, ha a kormány megállapodik az Európai Unióval. Ezt azonban már hónapok óta hallgathatják az oktatásban dolgozók.

  • Eduline

Hónapok után, november 7-én ismét tárgyalóasztalhoz ül a szakszervezetek sztrájkbizottságával a kormány, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint viszont a megbízott Maruzsa Zoltán látszólag egyáltalán nincs felhatalmazva arra, hogy bármilyen engedményt tegyen, bármilyen kérdésben is egyezségre törekedhessen - írják a tegnapi egyeztetések után készített beszámolójukban.

A PDSZ szerint a kormány ugyanazokat a "nevetséges számokat" hangoztatja újra és újra, amiket már ezerszer mondott, hátha el tudják hitetni, hogy "a nulla bizonyos szemszögből nézve már több, mint a semmi".

A tanári érdekképviselet kiemeli, hogy a korábban többször is beígért fizetésemelések, és a tanári fizetések diplomás átlagbérhez igazításának alapja viszont 2023-ban nem a 2022-es, hanem a 2021-es átlagbér lesz, a "kormány álláspontja szerint ez az átlagbér 2022 során nem fog növekedni".

Nem jön ki a matek

A kormány ígéretei szerint 2022-ben 16,7%-kal, 2023-ban 10,2 %-kal, 2024-ben 8,8%-kal, majd 2025 8,5%-kal fog növekedni a tanárok átlagbére, így lesz akkorra 777 000 forint a pedagógus-átlagkereset. A kormány szerint ez 94 százalékos emelés - írja a szakszervezet.

A PDSZ szerint egyébként a kormány nem is az oktatásban dolgozókhoz szól. "Nem nekünk tesz ajánlatot. Ezek az üzenetek nem nekünk szólnak, hiszen tudja, hogy elfogadhatatlanok" - vélik, kiemelve, hogy erre válaszul egyetlen dolgot ígérhetnek:

november 18-án minden eddiginél többen szüntetik majd be a munkát.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.