A választásokra készülve a kormány kiköltekezett, mégis lenne forrás az oktatásra a költségvetésben – olvasható abban a nyílt levélben, amelyet többek között Király Júlia, László Csaba, Mellár Tamás, Bod Péter Ákos és Bojár Gábor írt alá.
A levelet Mellár Tamás, a Párbeszéd országgyűlési képviselője osztotta meg a Facebookon – írja a hvg.hu. A levélben kiemelik, hogy az állami iskolarendszer jelenlegi állapota tarthatatlan, ha most nem lesznek komoly változások, akkor elvész a remény, hogy az ország valóban fejlődjön.
Szerintük a választásokra készülve a kormány kiköltekezett, ennek ellenére lenne plusz forrás az oktatásra a költségvetésben. A választásokat követően ugyanis 980 milliárd forintos adómegszorítást és szűken szabva 2700 milliárd forintos kiadáscsökkentést hajtottak végre, ráadásul nagyjából 1000 milliárd forintra tehető az inflációs többletbevétel.
„De ha a forrásoknak a költségvetés még mindig híján lenne, javasoljuk azoknak a soha meg nem térülő és/vagy presztízsberuházásoknak a leállítását, mint a Budapest-Belgrád vasút, a Várnegyed építése, a Liget-projekt, továbbá a globális minimumadó bevezetését” – teszik hozzá.
A levelet aláíró közgazdászok nem értenek egyet azzal, hogy a kormány a pedagógusok béremelését az uniós források megszerzésétől teszi függővé. A levelet aláírta Berlinger Edina, Bihari Péter, Bod Péter Ákos, Bojár Gábor, Chikán Attila, Csaba László, Felcsuti Péter, Győrffy Dóra, Katona Tamás, Király Júlia, László Csaba, Mellár Tamás, Nagy Zoltán, Oblath Gábor, Palócz Éva, Petschnig Mária Zita, Rosta Miklós, Scharle Ágota, Simonovits András és Vértes András is.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
