Mit tehetnek a szülők, ha elmarad az őszi szünet, de a program már rég le van foglalva?

Idén nem minden iskolában lesz őszi szünet, hiszen a kormány spórolási céllal átcsoportosította a párnapos pihenőt a téli szünet mellé. De mit tehetnek azok a szülők, akik már programot vagy utazást szerveztek? Mutatjuk a lehetőségeket.

  • Eduline

Elmarad az idei őszi szünet, a tanárok és a diákok mindössze négy napot pihenhetnek október végén - ebből két nap hétvége, egy ünnepnap, egy pedig a már "ledolgozott" október 31-e. Ahogy korábban megírtuk, néhány iskolában azonban a tanítás nélküli munkanapok átcsoportosításával mégis lesz őszi szünet. De mi a helyzet akkor, ha az iskola nem tudja ezt megoldani?

Ha az intézmény nem tudja megoldani, idén, hogy az eredetileg tervezett időpontban, az őszi szünet napjaira átcsoportosítja a tanítás nélküli munkanapokat, akkor a diákoknak meg kell jelenniük az intézményben - írta korábban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezekre az esetekre az alábbi szabály vonatkozik:

Ha a gyerekek az óvodai foglalkozásról, a diákok a tanítási óráról és egyéb foglalkozásról, valamint a kollégiumi foglalkozásról távol maradnak, a mulasztást igazolni kell. Ezt azonban igazoltnak kell tekinteni, "ha a tanulók hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudtak ennek kötelezettségének eleget tenni"

- idézik. Azaz a szakszervezet szerint alapos indokra hivatkozva a szülő kérheti az igazgatótól a távollét igazolását, ha befizetett, előre eltervezett családi prograról van szó.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.