Mit tehetnek a szülők, ha elmarad az őszi szünet, de a program már rég le van foglalva?

Idén nem minden iskolában lesz őszi szünet, hiszen a kormány spórolási céllal átcsoportosította a párnapos pihenőt a téli szünet mellé. De mit tehetnek azok a szülők, akik már programot vagy utazást szerveztek? Mutatjuk a lehetőségeket.

  • Eduline

Elmarad az idei őszi szünet, a tanárok és a diákok mindössze négy napot pihenhetnek október végén - ebből két nap hétvége, egy ünnepnap, egy pedig a már "ledolgozott" október 31-e. Ahogy korábban megírtuk, néhány iskolában azonban a tanítás nélküli munkanapok átcsoportosításával mégis lesz őszi szünet. De mi a helyzet akkor, ha az iskola nem tudja ezt megoldani?

Ha az intézmény nem tudja megoldani, idén, hogy az eredetileg tervezett időpontban, az őszi szünet napjaira átcsoportosítja a tanítás nélküli munkanapokat, akkor a diákoknak meg kell jelenniük az intézményben - írta korábban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezekre az esetekre az alábbi szabály vonatkozik:

Ha a gyerekek az óvodai foglalkozásról, a diákok a tanítási óráról és egyéb foglalkozásról, valamint a kollégiumi foglalkozásról távol maradnak, a mulasztást igazolni kell. Ezt azonban igazoltnak kell tekinteni, "ha a tanulók hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudtak ennek kötelezettségének eleget tenni"

- idézik. Azaz a szakszervezet szerint alapos indokra hivatkozva a szülő kérheti az igazgatótól a távollét igazolását, ha befizetett, előre eltervezett családi prograról van szó.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.