Még mindig nem kapott választ Orbán Viktortól október 7-i levelére a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
„2022. október 7-én PSZ és a PDSZ sztrájkbizottsága kezdeményezte az Önnek írt nyílt levelében – a sztrájkról szóló törvény alapján –, hogy járjon közbe a sztrájkbizottság ülésének mielőbbi összehívásában. Levelünkre mindeddig nem kaptunk választ, holott a sztrájktörvény. a feleknek - jelen esetben a kormány és szakszervezeti oldal számára – együttműködési kötelezettséget ír elő. Álláspontunk szerint ezt a kormányoldal megsérti, mivel hónapokig nem hajlandó a határozatlan idejű sztrájk alatt a szakszervezetekkel egyeztetni” – olvasható abban a levélben, amelyet a két szakszervezet szerdán küldött a kormányfőnek.
Hozzáteszik, hogy a legutóbbi, augusztus végi egyeztetésen Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár azt ígérte, hogy ha Brüsszelből válasz érkezik, azonnal egyeztetést kezdeményez a szakszervezetekkel. „Ehhez képest a béremelésről szóló követelésünkről, az ezzel kapcsolatos ígéretről csak a Kormányinfón 2022. október 13-án tett bejelentésből szereztünk tudomást” – emelik ki.
A PSZ és a PDSZ azt kéri Orbán Viktortól, haladéktalanul intézkedjen, hogy a tárgyalások folytatódhassanak. „Fenti nyílt levelünkben kezdeményeztük kormánybiztos kinevezését is, mert az oktatás válságos állapota ezt indokolja, de erre sem érkezett válasz. Az ügy fontossága miatt várjuk mielőbbi válaszát!” – zárul a levél.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
