A PSZ alelnöke szerint, csak "beetetés" a kormány bejelentése a tanári béremelésről

A szakszervezet szerint egy új bértáblára lenne szükség, hogy ne csússzon egybe a pályakezdők és a már régen a pályán levők bére.

  • Eduline

„Beetetés Gulyás Gergely bejelentése a pedagógusbérek emeléséről, mert még nincs megállapodás a kormány és Brüsszel között a pénzről” - mondta a Telexnek Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke.

A csütörtöki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely, hogy számolnak, 2025-ben a diplomások átlagbére 972 ezer forint lesz, – ha megállapodik a kormány az Európai Unióval – ennek a 80 százalékát kapnák meg a pedagógusok. Ez azt jelenti, hogy ha sikerült megállapodni az Európai Unióval, 2023-ban 20,8 százalékkal, 2024-ben (a jelenlegi bérekhez képest) 25 százalékkal, 2025-ben pedig további 29-30 százalékkal emelik majd a pedagógusok bérét.

Erre reagálva mondta a lapnak Totyik Tamás, hogy "hisszük, ha látjuk az ütemezést, de matematikailag akkor sem fog stimmelni az arány”. A bejelentés szerint a pedagógusok átlagbére el fogja érni a diplomás átlagbér 80 százalékát, de Totyik szerint a versenyszférában drasztikusabb béremelések lesznek, azt nem fogja ennyire megközelíteni a pedagógusbér.

Az alelnök szerint továbbá nem tiszta, hogy a fenti emelések az alapbérre vagy az ágazati szakmai pótlékkal számított bérre vonatkoznak. Az alapbér ugyanis bruttó 260 ezer forint, szakmai pótlékkal viszont már 310 ezer forint, és nagyon nem mindegy, hogy melyiket veszik alapul.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.