A PSZ alelnöke szerint, csak "beetetés" a kormány bejelentése a tanári béremelésről

A szakszervezet szerint egy új bértáblára lenne szükség, hogy ne csússzon egybe a pályakezdők és a már régen a pályán levők bére.

  • Eduline

„Beetetés Gulyás Gergely bejelentése a pedagógusbérek emeléséről, mert még nincs megállapodás a kormány és Brüsszel között a pénzről” - mondta a Telexnek Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke.

A csütörtöki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely, hogy számolnak, 2025-ben a diplomások átlagbére 972 ezer forint lesz, – ha megállapodik a kormány az Európai Unióval – ennek a 80 százalékát kapnák meg a pedagógusok. Ez azt jelenti, hogy ha sikerült megállapodni az Európai Unióval, 2023-ban 20,8 százalékkal, 2024-ben (a jelenlegi bérekhez képest) 25 százalékkal, 2025-ben pedig további 29-30 százalékkal emelik majd a pedagógusok bérét.

Erre reagálva mondta a lapnak Totyik Tamás, hogy "hisszük, ha látjuk az ütemezést, de matematikailag akkor sem fog stimmelni az arány”. A bejelentés szerint a pedagógusok átlagbére el fogja érni a diplomás átlagbér 80 százalékát, de Totyik szerint a versenyszférában drasztikusabb béremelések lesznek, azt nem fogja ennyire megközelíteni a pedagógusbér.

Az alelnök szerint továbbá nem tiszta, hogy a fenti emelések az alapbérre vagy az ágazati szakmai pótlékkal számított bérre vonatkoznak. Az alapbér ugyanis bruttó 260 ezer forint, szakmai pótlékkal viszont már 310 ezer forint, és nagyon nem mindegy, hogy melyiket veszik alapul.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.