A PSZ alelnöke szerint, csak "beetetés" a kormány bejelentése a tanári béremelésről

A szakszervezet szerint egy új bértáblára lenne szükség, hogy ne csússzon egybe a pályakezdők és a már régen a pályán levők bére.

  • Eduline

„Beetetés Gulyás Gergely bejelentése a pedagógusbérek emeléséről, mert még nincs megállapodás a kormány és Brüsszel között a pénzről” - mondta a Telexnek Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke.

A csütörtöki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely, hogy számolnak, 2025-ben a diplomások átlagbére 972 ezer forint lesz, – ha megállapodik a kormány az Európai Unióval – ennek a 80 százalékát kapnák meg a pedagógusok. Ez azt jelenti, hogy ha sikerült megállapodni az Európai Unióval, 2023-ban 20,8 százalékkal, 2024-ben (a jelenlegi bérekhez képest) 25 százalékkal, 2025-ben pedig további 29-30 százalékkal emelik majd a pedagógusok bérét.

Erre reagálva mondta a lapnak Totyik Tamás, hogy "hisszük, ha látjuk az ütemezést, de matematikailag akkor sem fog stimmelni az arány”. A bejelentés szerint a pedagógusok átlagbére el fogja érni a diplomás átlagbér 80 százalékát, de Totyik szerint a versenyszférában drasztikusabb béremelések lesznek, azt nem fogja ennyire megközelíteni a pedagógusbér.

Az alelnök szerint továbbá nem tiszta, hogy a fenti emelések az alapbérre vagy az ágazati szakmai pótlékkal számított bérre vonatkoznak. Az alapbér ugyanis bruttó 260 ezer forint, szakmai pótlékkal viszont már 310 ezer forint, és nagyon nem mindegy, hogy melyiket veszik alapul.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.