Megérkezett a kormányzati reakció a tüntetésekre: "egyedül a baloldal akadályozza a béremeléseket"

A kormány elkötelezett a pedagógusok bérének további emelésében, azt egyedül a baloldal akadályozza - írta a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) az MTI-hez eljuttatott közleményben.

  • Eduline/MTI

"Egyedül a baloldal az, aki folyamatosan akadályozza a pedagógus-béremelést, hiszen Brüsszelben folyamatosan azon dolgoznak, hogy Magyarország ne kapja meg a hazánknak járó forrásokat, amelyek többek között a korábban tervezettnél magasabb pedagógus-béremelést is fedeznék" - áll a közleményben.

"Ahogy azt a csütörtöki Kormányinfón ismertettük: minden eddiginél nagyobb pedagógus-béremelés következhet, amint meglesz az uniós megállapodás" - írták. Közölték, az a cél, hogy a pedagógusok átlagbére 2025-re elérje a diplomás átlagbérek 80 százalékát.

Majd megismételték, amit a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely elmondott: a mostani bérhez képest 2023-ban az eddig hazai forrásokból tervezett 10 százaléknál magasabb, csaknem 21 százalékos, 2024-ben 25 százalékos, 2025-ben pedig 29-30 százalékos lehet a béremelés mértéke.

A béremeléssel kapcsolatban egyébként megszólaltak a nagyobb tanári szakszervezetek is. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke például azt nyilatkozta: "beetetés Gulyás Gergely bejelentése a pedagógusbérek emeléséről, mert még nincs megállapodás a kormány és Brüsszel között a pénzről”. Hozzátéve, nem tiszta, hogy a fenti emelések az alapbérre vagy az ágazati szakmai pótlékkal számított bérre vonatkoznak. Az alapbér ugyanis bruttó 260 ezer forint, szakmai pótlékkal viszont már 310 ezer forint, és nagyon nem mindegy, hogy melyiket veszik alapul.

Országszerte több tucat demonstráció, élőlánc, szolidaritási megmozdulás lesz pénteken, emellett ismét több ezer pedagógus sztrájkol. Kövessétek velünk az eseményeket:

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.