Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Állítólag diákként gyűlölte, utólag mégis úgy nyilatkozott: a Gordonstounban sokat tanult önmagáról.
A Gordonstoun neve ismerősen csenghet mindenkinek, aki kedveli a brit királyi család életét feldolgozó, nagysikerű Netflix-sorozatot, A koronát.
A második évad egyik részében ugyanis azt látjuk, hogy II. Erzsébet királynő és férje, Fülöp herceg nem értenek egyet legidősebb gyerekük, Károly iskoláztatásával kapcsolatban. Míg ugyanis a királynő szerint az érzékeny lelkű fiúnak olyan intézményre van szüksége, ahol támogatják, megértik, és ahol kibontakozhat, addig a családfői szerepében sokszor bizonytalansággal küzdő Fülöp ragaszkodik ahhoz, hogy elsőszülött fia abba az intézménybe járjon, ahol ő maga is 5 évet töltött.
Bár Fülöp herceg minden másban a felesége javára döntött, fia oktatásával kapcsolatban nem mutatott hajlandóságot az egyezkedésre. A királyi család első, nem otthoni oktatásban részesülő trónörököseként III. Károly 13 éves korában kénytelen volt az apja nyomdokaiba lépni, és beiratkozni a bentlakásos, skóciai Gordonstounba.
Állítólag gyűlölte
Károly a közvélemény és a sorozat szerint is gyűlölte a szigorúságáról és fegyelméről híres intézményt, amit a náci Németországból Nagy-Britanniába menekült Kurt Hahn alapított 1934-ben, és ahol kezdetben maga Fülöp herceg is nehézségekkel küzdött.
Ahogy a sorozatban is látható, napindítóként a diákok 50-100 yardot futottak, ha kellett, akkor hóban, sárban vagy tűző napsütésben. Egy ideig Károly is ugyanolyan, legalább 4 fős kollégiumi szokában lakott, mint a többi társa, a sorozatban pedig Fülöp herceg pedig gyakran pillant a campust körülvevő téglafal felé, és hangoztatja, hogy annak építésében ő is részt vett.
A királyi család tagjaival tehát nem kivételeztek, Károly mégis megtalálta a helyét az iskolában: vitorlázott, énekelt, trombitán és csellón játszott, nyelveket tanult, kiváló jegyeket szerzett, és csatlakozott a színjátszókörhöz is, ahol kiemelkedő tehetségnek számított. Szerepléseit a szülei is megnézték, akiknek a székeit mindössze az "Anyu" és "Apu" felirattal látták el, és ugyanott ültek, ahol a többi szülő.
Iskolás évei alatt az uralkodó még egy ausztráliai csereprogramban is részt vett, ami állítólag keményebb volt, mint a Gordonstoun, hiszen elmondása szerint maga vágta a tűzifát a kazánok és a konyha fűtéséhez, hétvégente pedig expedíciókra mentek az ausztrál vadonba.
1967-ben aztán átlagon felüli eredményekkel fejezte be a Gordonstount, ahonnan egyenes út vezetett a Cambridge-i Egyetemre, ahol a királyi család nagy meglepetésére államtudományok helyett régészetet és antropológiát tanult.
Nem bánja, hogy itt tanult
A végzését követő években a herceg több brit újságban és beszédében is beszámolt arról, hogy bár a Gordonstoun valóban nehéz volt, szerencsésnek érzi magát, amiért oda járt. Elmondása szerint rengeteget tanult önmagáról, a saját képességeiről, és a kihívásokkal való megbirkózásról, az ott töltött évei pedig egyáltalán nem voltak olyan szörnyűek, mint ahogy az a brit köztudatban elterjedt.
"Nem élveztem annyira az iskolát, mint amennyire szerettem volna, de ez csak azért van, mert boldogabb vagyok otthon, mint bárhol máshol" - mondta a The Observer című brit hírlapnak 1974-ben.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).