Az árvizek sújtotta Pakisztánban az oktatási intézmények is súlyosan megrongálódtak - közölték csütörtökön pakisztáni illetékesek.
Az idei, a megszokottnál hevesebb esőzéseket hozó monszun június közepe óta katasztrofális áradásokat okozott az ázsiai országban. Az árvizek több mint 33 millió embert érintettek, megrongálták az infrastruktúrát, és károkat okoztak többek között az oktatási intézményekben is. Számos régióban ideiglenes iskolákat alakítottak ki a helyi hatóságok, de így sem tudták pótolni az intézményeket.
A déli Szindh tartományban, ahol a legnagyobb károkat okozta az árvíz, 15 ezer iskola szenvedett károkat, ezekbe az oktatási hivatal szerint mintegy 2,4 millió gyermek jár.
A pakisztáni tervezési bizottság és a katasztrófavédelem illetékesei elmondták: tartani lehet tőle, hogy országszerte 2,8 millió gyerek maradhat ki a félévből. Hozzátették: hogy Pakisztán, az UNICEF és más nemzetközi szervezetek számos ideiglenes oktatási központot hoztak létre az iskolák pótlására.
Ahsan Iqbal tervezési miniszter csütörtöki sajtótájékoztatója szerint az árvíz okozta kár elhárítása két évig tarthat.
Az áradásoknak 1666 halálos áldozatuk volt, a pakisztáni katasztrófavédelmi hatóság szerdán közölt adatai szerint többségében nők és gyermekek. Beludzsisztánban 643 iskola szenvedett károkat, Pandzsábban 109, Haibár-Pahtunhva tartományban pedig csaknem 300.
A Világbank becslése szerint akár 3,5 millió iskolás gyerek tanulmányai szakadhatnak meg Pakisztánban az árvíz okozta károk miatt.
A katasztrófa sújtotta régiókban emellett súlyos egészségügyi problémát okoz a tiszta ivóvíz hiánya és a fertőzött víz okozta betegségek terjedése. Az ENSZ augusztus 31-i felhívásában 160 millió dolláros (70 milliárd forint) sürgős segítséget szorgalmazott a károk enyhítésére. Az UNICEF pedig a múlt héten ismételte meg, hogy 39 millió dollárral (17 milliárd forinttal) akarja segíteni a legjobban rászorulókat, miután korábbi felhívására csak az összeg egyharmadát sikerült összegyűjtenie.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
