A robbantás az afgán főváros nyugati, zömében a síita hazara kisebbség által lakott, Dast-e-Barcsi nevű negyedében történt. Az egyetemi előkészítő tanfolyamokra szakosodott intézményben éppen vizsgát tartottak.
Halil Zadrán, a kabuli rendőrség szóvivője szerint legalább 26 sebesültről tudnak. A robbanás egyik sebesültje a sajtónak azt mondta, a teremben körülbelül 600-an voltak a merénylet idején, fiúk és lányok vegyesen, a halálos áldozatok többsége diáklány.
Bár a robbanást követően készített, a közösségi médiára is felkerült videófelvételeken az látszik, hogy a hozzátartozók és iskolatársak igyekeznek kimenteni a romok alatt rekedteket, és a helyszínen elsősegélyt nyújtani a sebesülteknek, a tálib hatóságok - egy következő robbanástól tartva - elrendelték a terület kiürítését.
Zabihullah Mudzsáhid tálib kormányszóvivő Twitteren elítélte a merényletet, amelynek elkövetését eddig egyetlen csoport sem vállalta magára. A kerületben több merénylet történt az elmúlt években, amelyeket a hazarákat eretneknek tekintő Iszlám Állam-Horászán követett el. Legutóbb áprilisban jelentettek innen robbantást, ekkor egy fiúiskolát ért támadás, amelyben szintén többen életüket vesztették.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
