Több budapesti gimnázium köré vontak élőláncot diákok csütörtök reggel – a zuglói Szent István Gimnázium előtt több mint kétszázan voltak, de a Fasori Evangélikus Gimnázium körül is legalább ennyien voltak. Péntek reggel a Szerb Antal Gimnáziumnál szerveznek megmozdulást középiskolások, jövő héten pedig Szegeden akcióznak majd tanárszakos egyetemistákkal együtt.
„Büszkék vagyunk rátok!” – skandálta több száz diák csütörtök reggel a Fasori Evangélikus Gimnázium előtt a tanáraiknak. Nem ez volt az egyetlen budapesti középiskola, amely köré élőláncot vontak diákok, az Eduline úgy tudja, hogy a Szent István Gimnáziumnál több mint kétszázan akcióztak, és hasonló megmozdulás volt a Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnáziumnál is, ahol az összes felsőbb évfolyam részt vett a megmozdulásban, az élőlánc többször "körbeérte" az épületet.
Mihalics Lili, a Diákok a tanárokért csoport egyik tagja az Eduline-nak azt mondta, a polgári engedetlenségi akcióba kezdő tanároknak küldött, fenyegetőző hangvételű tankerületi levelekre szerettek volna így reagálni, „és persze kiállni az oktatásért és a tanárokért”.
Minden nap akcióznak
A hétvégén két iskolánál – az ELTE Radnóti- és Apáczai-gyakorlójánál – tartottak virrasztást, péntek reggel a szintén budapesti Szerb Antal Gimnáziumnál szerveznek hasonló megmozdulást.
„Folyamatos akciókat szerveznek a diákok, egymást követő napokon, más-más iskolánál. Az a cél, hogy folyamatosan ráirányítsuk a figyelmet az oktatásra és arra, hogy minket nem lehet megfélemlíteni” – magyarázta Mihalics Lili, hozzátéve: a Diákok a tanárokért csoport szeptember 2-i tüntetése után sok helyről keresték meg őket olyan középiskolások, akik szintén szeretnének tenni az oktatásért és a tanárokért.
„Leginkább diákmozgalomnak nevezném azt, ami zajlik. Más-más iskolákba járó diákok szervezik a megmozdulásokat, de amiben tudunk, segítünk nekik” – mondja a Diákok a tanárokért csoport tagja. Egyébként nem csak Budapesten lesz hasonló akció, Szegeden jövő héten virrasztanak majd, a megmozdulásban öt gimnázium tanulói és szegedi tanárszakosok is részt vesznek majd.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
