Aláírásgyűjtésre készül az ADOM Diákmozgalom az iskolai fűtésszabályok miatt

Az ADOM Diákmozgalom egyébként azzal sem ért egyet, hogy ne legyen őszi szünet, ami egyébként összesen három tanítási napot jelent.

  • Eduline

Októbertől akciókat szervez és aláírásgyűjtésre készül az ADOM Diákmozgalom a 20 és a 18 fokos iskolai fűtésszabályozás miatt. A szervezet egyik képviselője az ATV Híradójának azt mondta, szerintük komoly egészségügyi problémákat is okozhat hosszú távon, ha a diákok napi 7-8 órát 18 fok körüli hőmérsékletben ülnek.

Kiemelte azt is, megértik, hogy energiaválság van, de az iskolákban is fontos a diákok, valamint a tanárok jóléte. Mindenki túlterhelt és ha még egy olyan minimumot is elvonnak, mint a megfelelő hőmérséklet, az iskola nem lesz többé élhető környezet - tette hozzá a szervezet. A diákmozgalom egyébként azzal sem ért egyet, hogy a - csupán háromnapos - őszi szünetet idén ne az előre megadott tanév rendje szerint tartsák az iskolákban, így ugyanis szerintük nem lehet spórolni.

A kormány időközben megszólalt az ügyben, hangsúlyozva, a jogszabály nem azt tartalmazza, hogy a köznevelési intézményekben legfeljebb 18-20 fok legyen, hanem azt, hogy legalább ennyinek kell lennie. Az azonban továbbra is kérdés, hogy a magas energiaárak mellett milyen mértékben lesznek képesek az iskolák befűteni.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.