A rendelet csak azt szabályozza, minimum hány foknak kell lenni az iskolákban - magyarázta a kormány -, de ennél lehet melegebb.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a jogszabály nem azt tartalmazza, hogy a köznevelési intézményekben legfeljebb 18-20 fok legyen, hanem azt, hogy legalább ennyinek kell lennie. Szigorúbb hőmérséklet korlátozás csak az állami közintézményekben (pl. minisztériumok) van elrendelve”
- írta az ATV Híradójának a kormány.
Ahogy megírtuk, a friss jogszabály tartalmazza, hogy „olyan köznevelési intézményben, amelynek épületében 14. életévüket be nem töltött gyermekek gondozása, nevelése, illetve oktatása zajlik, a fűtés útján biztosított léghőmérsékletnek legalább a 20 Celsius-fokot el kell érnie”.
Kitérnek arra is, hogy a többi köznevelési intézményben (ez gyakorlatilag a középiskolákat jelenti) és a szakképző intézményekben legalább 18 fokos hőmérsékletnek kell lennie, akármilyen fenntartásban is működik az iskola.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
