Érdekes kérdés merült fel a csütörtöki kormányinfón, egyelőre senkinek sem kell aggódni: ilyen döntés egyelőre nem született, a kérdésben a minisztérium fog dönteni.
Az egyetemeken a héten már többször is felmerült, hogy az őszi szünet helyett inkább hosszabb lesz a téli szünet, hogy a hallgatók még a fűtési szezon és nagy hidegek előtt teljesíteni tudják a legtöbb tárgyukat. Ezzel kapcsolatban az ELTE már döntött is, a Semmelweis Egyetemen pedig a tavaszi szüneten alakítanának. Sőt, nem az egyetemek az egyetlenek, ahol ez a kérdés felmerült. Tudunk olyan - bár nem állami - iskoláról, ahol a szombati napokon is lesz tanítás, így a éli szünet egy héttel hosszabb lesz majd.
Ezzel kapcsolatban kapott ma kérdést a kormányinfón Gulyás Gergely is, az újságíró arra volt kíváncsi: "az iskolákban szóba jöhet-e az őszi szünet elhalasztása, vagy a téli szünet meghosszabbítása annak érdekében, hogy kevesebb téli hónapot kelljen kifűteni? Illetve, ha központilag nem is lesz ilyen döntés, az igazgatók élhetne-e ilyen megoldásokkal?"
A szaktárca fog ezzel kapcsolatosan döntéseket hozni, de én teljesen észszerűnek tartom azt, hogy ne őszi szünet legyen, hanem a téli szünet legyen egy héttel hosszabb
- mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
