Idén szeptembertől visszamehetnek az iskolákba a nyugdíjas pedagógusok tanítani külön engedély nélkül is – döntött a kormány a nyári szünet alatt. A köznevelésért felelős államtitkár szerint a „40 év munkaviszonnyal rendelkező hölgyek” nyugdíjba vonulása borította meg az oktatási rendszert.
A 40 év munkaviszonnyal rendelkező hölgyek nyugdíjba vonulhatnak, ami a nagyjából 80 százalékos arányban hölgyekkel dolgozó köznevelési intézményekben jelentős nyugdíjba vonulási hullámot eredményezett"
-mondta Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár az Új köznevelés szeptemberi számában adott interjújában. Szerinte a döntésre – hogy külön engedély nélkül taníthassanak a nyugdíjasok is – azért volt szükség, mert a helyzet az elmúlt tíz évben – nemcsak az oktatásban – hatalmasat változott, „amin csak rontott a járvány, illetve a jelenleg folyó háború, ezért oldotta fel a kormány ezt a kötelezettséget”. Hozzátette,
kíváncsian várják az első év ezirányú tapasztalatait, „pályán tartó hatását”.
Felvételiző nem sok van, de jönnek a nyugdíjasok?
Azok nyugdíjasok, akik most kormányengedély nélkül térnek vissza az iskolákba a fizetésüket is megkapják és a nyugdíjukat is megtarthatják – magyarázta az államtitkár. Hozzátéve azt is, közülük sokan voltak eddig is óraadóként még maradtak az adott intézményben, viszont ennek az engedélyeztetése, "a jogviszonyváltás rengeteg adminisztratív nehézséggel járt, melyet ez a jogszabályváltozás kiküszöböl".
A köznevelésért felelős államtitkár egyébként arról nem beszélt, hogy a pedagógusszakokra jelentkezők száma visszaesett az elmúlt években: a Felvi adatai szerint az idei általános felvételin összesen 11 977-en jelentkeztek valamilyen pedagógusképzésre, közülük 6449-en kerültek be. Nem véletlenül választják keveset ezt a pályát: a nettó 210 ezer forint körüli kezdő fizetés kevés középiskolást vonz.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
