Iskolatej: van állami támogatás, de így sem éri meg a szállítóknak

Több cég teljesen vagy részben kivonul az iskolatejprogramból – ismerte el a Tej Terméktanács. A tej termelői és feldolgozói költsége ugyanis egyre magasabb, így aligha lehet kihozni az állami támogatásból az iskolatej-szállításokat.

  • Eduline

A hvg.hu kérdésére az agrártárca azt válaszolta, hogy nem csökkent az iskolatejprogram támogatási kerete, vagyis a tavalyi támogatásokkal biztosan lehet számolni.

Csakhogy ez valószínűleg nem lesz elég, a tejtermelők és -feldolgozók költségei ugyanis jelentősen emelkedtek az elmúlt időszakban, júliusban a nyerstej itthoni ára például 171 forint volt literenként – 70 forinttal magasabb, mint egy évvel korábban. Az energiaárak emelkedése és az üzemanyag drágulása még inkább tervezhetetlenebbé teszi a következő hónapokat.

A Tej Terméktanács a hvg.hu-nak azt mondta, a feldolgozók részéről érkezett hozzájuk több olyan jelzés, hogy a jelenlegi árkörnyezetben nem tudják kigazdálkodni a vállalásaikat, ezért vagy teljes egészében, vagy részben kivonulnak a programból, de az iskolatej program eddig is önkéntes alapon működött.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.