Polgári engedetlenségi akcióba kezdett a Vörösmarty Mihály Gimnázium harmincöt tanára

Polgári engedetlenségi akcióval indította a 2022/2023-as tanévet a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium tantestületének harmincöt tagja.

  • Csik Veronika

Nem azért tesszük ezt, mert nem szeretjük a munkánkat, nem azért tesszük ezt, mert nem szeretnénk találkozni a diákjainkkal. Nem azért, mert anyagilag megengedhetjük magunknak az ilyen akciókat, és nem azért, mert nem félünk attól, hogy megtorolják ezt rajtunk. Azért tesszük, mert döntéshozóink rákényszerítenek minket azzal, hogy a sztrájkhoz való alkotmányos jogunkat kiüresítették

- hangzott az iskola harmincöt tanárának közleménye. A legnagyobb probléma a megalázó fizetés - tették hozzá, a távoli ígéreteknek pedig már nem hisznek, azonnali megoldást követelnek: a sztrájkhoz való joguk visszaállítását és azonnali béremelést.

Alig indult el a tanév, a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium engedetlenségben résztvevő tanárai kockás ingben jelentkeztek be a közeli Rákóczi térről. A tanárok elmondták, hogy ha nem teljesülnek a követeléseik - elsőként 45 százalékos azonnali béremelés -, a tanévben többször is fognak polgári engedetlenségi akciót szervezni, így holnap is. A résztvevők ma nem mennek be az iskolába, nem kezdik el a tanévet.

Tornyos Kata

A részvevő tanárok szolidaritásukról biztosítottak minden tantestületet, akik hasonló akcióban vesznek részt, és elmondták, ők miért kezdték el az akciót. Így elhangzott például az, hogy "ha ilyen a tanárok anyagi megbecsültsége, addig nem lehet várni, hogy a diákok ezt a szakmát válasszák", illetve, hogy egy tanár feladata az is, hogy példát mutasson, ne csak oktasson. "Ki kell állnuk másokért és magunkért, de főleg a diákokért".

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.