Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Fekete ruhában jelentek meg a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) vezetői tanévkezdő sajtótájékoztatójukon, szerintük ugyanis ez a szín illik leginkább az oktatás állapotához. Kiáltványt fogalmaztak meg a magyar oktatás súlyos problémáiról, ezt a nemzetközi sajtónak és nemzetközi szervezeteknek is eljuttatják.
„Temetés helyett a szakadék széléről világgá kürtöljük fájdalmunkat” – mondta a sajtótájékoztatón Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke, aki szerint soha nem fizették túl a pedagógusokat, de korábban legalább megbecsült szakma volt. „Ma odáig jutottunk, hogy a pedagógusok azt tanácsolják tanítványaiknak, hogy ne ezt a pályát válasszák. Az okokat mindenki ismeri” – tette hozzá.
Nemzetközi szervezetekhez fordul a PSZ
A szakszervezet egy kiáltványt is megfogalmazott, amelyet a nemzetközi sajtóhoz, nemzetközi szervezetekhez is eljuttatnak. Ebben az áll, hogy a kormány évek óta nem ad választ a szakmai követelésekre, ehelyett látszattárgyalásokat folytatnak. Az OECD-tag uniós országok közül Magyarországon a legalacsonyabb a pedagógusok fizetése, a diplomások átlagbérének 60 százalékát teszi ki. Azt követelik, hogy a kormány a fizetéseket legalább a diplomás átlagbér 90, majd 100 százalékra emelje.
A sajtótájékoztatón felolvasott dokumentumban kitérnek arra is, hogy évente több ezren mennek nyugdíjba, utánpótlás pedig nincs, 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből. Az oktatásban dolgozóknak nem fizetik ki a túlmunkát, a sztrájkjogukat pedig Európában egyedülálló módon korlátozták.
Totyik Tamás, a PSZ alelnöke szerint 1848 óta egy kormány sem kért a nemzet jövőjét meghatározó közoktatáshoz „külföldről segélyt” – utalt arra, hogy a kormány a pedagógusok béremelésével megvárja, amíg az Európai Bizottsággal meg tudnak állapodni a helyreállítási pénzekről.
Polgári engedetlenséget nem, polgári engedelmességet kérnek
„Mi nem polgári engedetlenséget hirdetünk, hiszen ilyet nem is szervezhetünk. A polgári engedelmességre kérjük a kollégákat: tartsák be az utolsó betűig a jogszabályokat. A többletmunkát csak akkor végezzék el, ha azt kifizetik. Ha nem hajlandók, akkor a szakszervezet bírósági úton be fogja hajtani” – mondta Totyik Tamás.
A PSZ vezetői arról is beszéltek, hogy várják Novák Katalin köztársasági elnököt az iskolákba, „de ne vörös szőnyegen vezessék be az igazgatói irodába”, hanem legyen ott reggeltől estig a pedagógusokkal, hogy megtapasztalja, milyen körülmények között dolgoznak.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.