Fekete ruhában jelentek meg a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) vezetői tanévkezdő sajtótájékoztatójukon, szerintük ugyanis ez a szín illik leginkább az oktatás állapotához. Kiáltványt fogalmaztak meg a magyar oktatás súlyos problémáiról, ezt a nemzetközi sajtónak és nemzetközi szervezeteknek is eljuttatják.
„Temetés helyett a szakadék széléről világgá kürtöljük fájdalmunkat” – mondta a sajtótájékoztatón Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke, aki szerint soha nem fizették túl a pedagógusokat, de korábban legalább megbecsült szakma volt. „Ma odáig jutottunk, hogy a pedagógusok azt tanácsolják tanítványaiknak, hogy ne ezt a pályát válasszák. Az okokat mindenki ismeri” – tette hozzá.
Nemzetközi szervezetekhez fordul a PSZ
A szakszervezet egy kiáltványt is megfogalmazott, amelyet a nemzetközi sajtóhoz, nemzetközi szervezetekhez is eljuttatnak. Ebben az áll, hogy a kormány évek óta nem ad választ a szakmai követelésekre, ehelyett látszattárgyalásokat folytatnak. Az OECD-tag uniós országok közül Magyarországon a legalacsonyabb a pedagógusok fizetése, a diplomások átlagbérének 60 százalékát teszi ki. Azt követelik, hogy a kormány a fizetéseket legalább a diplomás átlagbér 90, majd 100 százalékra emelje.
A sajtótájékoztatón felolvasott dokumentumban kitérnek arra is, hogy évente több ezren mennek nyugdíjba, utánpótlás pedig nincs, 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből. Az oktatásban dolgozóknak nem fizetik ki a túlmunkát, a sztrájkjogukat pedig Európában egyedülálló módon korlátozták.
Totyik Tamás, a PSZ alelnöke szerint 1848 óta egy kormány sem kért a nemzet jövőjét meghatározó közoktatáshoz „külföldről segélyt” – utalt arra, hogy a kormány a pedagógusok béremelésével megvárja, amíg az Európai Bizottsággal meg tudnak állapodni a helyreállítási pénzekről.
Polgári engedetlenséget nem, polgári engedelmességet kérnek
„Mi nem polgári engedetlenséget hirdetünk, hiszen ilyet nem is szervezhetünk. A polgári engedelmességre kérjük a kollégákat: tartsák be az utolsó betűig a jogszabályokat. A többletmunkát csak akkor végezzék el, ha azt kifizetik. Ha nem hajlandók, akkor a szakszervezet bírósági úton be fogja hajtani” – mondta Totyik Tamás.
A PSZ vezetői arról is beszéltek, hogy várják Novák Katalin köztársasági elnököt az iskolákba, „de ne vörös szőnyegen vezessék be az igazgatói irodába”, hanem legyen ott reggeltől estig a pedagógusokkal, hogy megtapasztalja, milyen körülmények között dolgoznak.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
