Az elsősökön kívül összesen 57 diák ment be az egyik kőbányai iskolába, ahol több tanár megtagadta a munkát

A kőbányai Széchenyi István Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában tizenkét tanár döntött úgy, hogy nem veszi fel a munkát. Nagyon sok szülő támogatja őket, az egész iskolában 57 diák volt.

  • Eduline

Arra kértük a szülőket, hogy ha tehetik és egyetértenek a követelésinkkel, ma és holnap ne hozzák be az iskolába a gyerekeiket

- mondta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) élő facebookos bejelentkezésében Czédly Mariann, az iskola tanára. "Felső tagozaton gyakorlatilag 30-an jöttek be, hetedik, nyolcadik osztályban vannak két-háromfős csoportok" - sorolta a tanárnő. Másodiktól negyedikig összesen 27 diák ment ma iskolába, az "elsősök közül nyilván többen bejöttek" - tette hozzá.

Az iskola egyik pedagógusa korábban azt mondta, a szülőket hétfőn tájékoztatták a munkabeszüntetésről.

Czédly Mariann elmesélte, hogy eredetileg egyébként a tantestület nagy része - kétharmada - állt ki a polgári engedetlenségi akció mellett, de az iskola "fenyegetéseket" kapott, az iskolaigazgatót behívatta a tankerület vezetője, így végül 12 tanár, a tanári kar egyharmada döntött úgy, hogy ma nem veszi fel a munkát - mondta.

 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.