PSZ: Tizenhatezer tanár hiányzik a rendszerből, őket már nem lehet helyettesíteni

Lesz-e tanársztrájk, lesznek-e egyáltalán pedagógusok az iskolában, vagy lesz-e online oktatás - merülnek fel a kérdések a tanévkezdés előtt két nappal. Ezekre próbált meg válaszolni a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke.

  • Eduline

Tizenhatezer kolléga hiányzik a rendszerből, őket már nem lehet helyettesíteni, úgyhogy elakadások biztosan lesznek a hamarosan kezdődő tanévben - mondta Szabó Zsuzsanna, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke az RTL Klub Reggeli című műsorában. Hozzátette, ez a szám évek óta jelen van és probléma a rendszerben.

A pályakezdő és a nyugdíjba vonuló tanárok közötti szám - ez jelenti a valós pedagógushiányt - jelenleg 4800, de ez a szám jövőre 6000-re is emelkedhet a szakszervezeti vezető szerint.

Szabó Zsuzsa hozzátette, hosszú távon befolyásolja majd a diákok továbbtanulási lehetőségeit is a hatalmas tanárhiány, hiszen a helyettesítések, csoportösszevonások és óraelmaradások az oktatás minőségének romlását eredményezik.

Arról is esett szó, hogy a kormány 2028-ig tervezi uniós pénzből a pedagógusok bérének emelését, így elérnék a más diplomás szakmák fizetésének 80 százalékát. A PSZ elnök szerint jelen pillanatban pályakezdőként bruttó 312 000 forintot keresnek a pedagógusok, és 14 évig esélyük sincs a magasabb bérre. Kitért arra is, hogy ma még tárgyalnak a szakszervezetek a kormánnyal, de nem várnak eredményeket.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.