Rekordot döntöttek a magyar középiskolások, még soha nem szereztek ennyi érmet a diákolimpiákon

A diákolimpiák történetének legtöbb érmét szerezték meg a magyar diákok – közölte az idei eredményekről a Belügyminisztérium.

  • Eduline

„A 2022 augusztusában megrendezett Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpiával befejeződött az idei nemzetközi diákolimpiai eseménysorozat, amely kiemelkedő eredményeket hozott Magyarország számára” – írja közleményében a tárca, hozzátéve: Magyarországot a biológiai, a csillagászati és asztrofizikai, a filozófiai, a fizikai, a földrajzi, az informatikai, a kémiai, a matematikai, valamint a nyelvészeti diákolimpián és nemzetközi tudományos versenyeken képviselték csapatok.

A világ legrangosabb, középiskolásoknak szóló megmérettetésein a magyar versenyzők idén összesen két arany-, tizenöt ezüst- és huszonkét bronzérmet szereztek az egyéni versenyeken, teljesítményükért hárman dicséretet, három diák különdíjat kapott. Két nemzetközi csapatversenyen három ezüstérem született – tették hozzá.

A Belügyminisztérium szerint a 2022-es minden eddiginél több eredményt és érmet hozott, az egyéni érmek száma 39-re emelkedett, és járványt közvetlenül megelőző évek eredményét is meghaladta.

Néhány napja részletesen írtunk a diákolimpiai érmekről, cikkünket itt nézhetitek meg:

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.