Philadelphiában sztrájkot hirdetett szombaton a több ezer iskolai dolgozót képviselő szakszervezet egy héttel a tanév megkezdése előtt a tarthatatlan munkakörülményeikre hivatkozva.
A philadelphiai iskolakerület szakszervezetét tagjai arra hatalmazták fel, hogy kezdjen sztrájkot, ha nem sikerül megállapodnia munkaszerződéseik megújításáról. A munkavállalók érdekképviselete elfogadhatatlannak tartja a munkakörülményeket, valamint magasabb béreket és megfelelő képzési programokat követel tagjai számára.
John Bynum, a szakszervezet elnökhelyettese azzal is vádolta a kerület intézményeit, hogy nem készítették fel a tanárokat arra, hogyan kezeljék az iskolákban kialakuló "súlyos helyzeteket", ide értve azt is, ha valaki lövöldözni kezd valamelyik iskolában.
A szakszervezet elsősorban iskolai személyzetet - buszvezetőket, takarítókat és egyéb iskolai dolgozókat - képvisel. A philadelphiai iskolakerület reményét fejezte ki, hogy sikerül megfelelő szerződési feltételekben megállapodni, ami megfelelően értékeli és támogatja a dolgozókat.
Az Egyesült Államok államaiban a következő hetekben kezdődik a tanév, államonként eltérő időpontban. Az iskolák nagy része krónikus munkaerőhiánnyal küzd, részben tanárhiánnyal, de sok buszvezető is hiányzik. Az Egyesült Államokban a gyerekek nagy részét iskolabuszok szállítják az iskolákba és onnan haza.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
