A szakszervezetek szerint idén nagyon nehéz lesz a tantárgyfelosztás az iskolákban, akkora a tanárhiány

A tanári érdekképviseletek szerint a 2028-ra megemelkedő tanári bérekre várni már túl késő, az iskolák már az idei tanévre is „vészforgatókönyvekkel” készülnek.

  • Eduline

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja szerint „jól látszik, hogy itt már nem apróbb lyukak feltöltéséről van szó. A cél, hogy valaki vigyázzon a gyerekekre, legyen az bárki” – nyilatkozta az Indexnek.

Az igazgatók nincsenek könnyű helyzetben, a tanári pályát ugyanis ismét sokan otthagyták, utánpótlás pedig alig van, a nettó 207-210 ezer forintos kezdő fizetés ugyanis kevés fiatalt vonz - írja az oldal. Ezt egyébként az idei felvételi statisztikák is igazolják: rekordkevesen jelentkeztek és kerültek be pedagógusképzésre 2022-ben.

„Ugyancsak komoly problémát jelent a tanítók utánpótlása, számos intézményben csoportösszevonásokra és más vészforgatókönyvekre készülnek. Ami a tanárokat illeti, a természettudományos tárgyakat tanítók már régóta hiányoznak a rendszerből, a kémiához és a fizikához újabban a biológia is felzárkózott” – idézi az oldal a PDSZ választmányi tagját. Az érdekképviselet szerint informatikatanárt mindig is nehéz volt találni, és sok iskolába keresnek nyelvtanárt is, közülük ugyanis rengetegen elhagyták a pályát. A tapasztalatok alapján utóbbiak m ár elhelyezkedtek nyelviskolákban, alapítványi vagy magán fenntartású intézményekben, ahol amellett, hogy a munkaidő rugalmasabb, a bér is kedvezőbb.

Hasonló problémákról számolt be Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszerveztének (PSZ) alelnöke is. Szerinte rengeteg iskolaigazgató van a kétségbeesés határán, sokfelé még most sem tudják, miként oldják meg szeptembertől a tantárgyfelosztást.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.