Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Sikertelen volt a két nagy pedagógus-szakszervezet és a kormány újabb egyeztetése, ezért elkezdik előkészíteni a sztrájkot – derült ki a szerdai tárgyalás után. A szakszervezeti vezetők szerint nincs idő kivárni a „szép ígéretek megvalósulását”, a pedagógushiány ugyanis egyre súlyosabb.
„Azért jöttünk erre a tárgyalásra, mert a legutolsó alkalommal azt kértük a közoktatásért felelős államtitkártól, hogy még erre az évre tegyen béremelési ajánlatot. Ezért jöttünk, nem másért. Nem azért, hogy meghallgassuk, mi várható 2029-ig, és hogy az unió segítségével milyen béremelésben fogunk részesülni” – mondta a két nagy pedagógus-szakszervezet és a kormány újabb egyeztetése után Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának tagja.
A Népszava szerda reggel írt arról, hogy egy kormányzati dokumentum alapján 2028-ra emelnék a pedagógusok átlagbérét a diplomás-átlagbér 80 százalékára, emellett a hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó pedagógusok pótlékára, valamint szolgálati lakások kialakítására is kitértek.
Nagy Erzsébet hozzátette: az egyeztetésen az hangzott el, hogy a kormány augusztus végéig vár arra, milyen választ az az Európai Bizottság arra a csomagra, amelyet benyújtottak, és amelyben a pedagógusok béremelése is szerepel. „De arról egy szót sem hallottunk, hogy a mi kormányunk mennyi pénzt biztosít idén béremelésre” – magyarázta, hozzátéve: a pedagógusok nem tudnak tovább várni, nagyon sokan hagyják el a pályát, így az intézmények egy része nem tudja törvényesen elkezdeni a tanévet, mert nincs elég pedagógus.
„Nincs időnk várni, nem tudjuk kivárni a szép ígéretek megvalósulását, amikor rengetegen hiányzunk a rendszerből. Ez a tárgyalás sikertelen annak ellenére is, hogy most már egyre jobban fokozzák azokat az ígéreteket, amelyekkel ebben az évben elkezdtek minket bombázni. Most már nem 10, hanem 14 százalékról beszélnek évenként, valamint arról, hogy az értelmiségi átlagbér 80 százalékára kell emelni az átlagfizetést 2029-re” – magyarázta.
Elkezdik a sztrájk előkészítését
Nagy Erzsébet hozzátette: annyit tudtak kiharcolni, hogy augusztus 30-án lesz egy újabb egyeztetés a kormánnyal. Ennek ellenére azt kérte a pedagógusoktól, hogy kezdjék el előkészíteni a munkabeszüntetést. „Így nem tud normális módon elkezdődni a tanév. Amúgy sem, de most mindannyian – szülők, pedagógusok, diákok – mutassuk meg, hogy milyen válsághelyzet van” – mondta.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke azt mondta, a kormány alaptörvényt sért azzal, hogy nem tesz meg mindent az oktatásban kialakult problémák megoldásáért. „Tovább ez az állapot nem tartható. Elfogyott a türelmünk, lépnünk kell, mert a kormány a gyerekek jövőjét áldozza fel, minden felelősség a kormányt terheli” – tette hozzá.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.