Minden ötödik oktatási intézményben van olyan, aki pedagógusképesítés nélkül tanít, a szakszervezetek szerint több mint tízezer pedagógusra lenne szükség. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének választmányi tagja azt mondta, ha következő sztrájktárgyaláson nem kapnak "látható" béremelésre ajánlatot a kormánytól, egészen biztos, hogy szeptember 1-től folytatni fogják a sztrájkot.
A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke az ATV híradójának úgy nyilatkozott: tudnak olyanról, hogy valaki labdarúgóedzőként testnevelésórát tart, és – tette hozzá – „ez még a jobbik eset”. De van olyan iskolai dolgozó is, aki idegenvezető volt, nincs pedagógusdiplomája, és idegen nyelvet tanít.
Totyik Tamás szerint a működőképesség határán billeg a köznevelési rendszer, minden ötödik oktatási intézményben van olyan, aki pedagógusképesítés nélkül tanít.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének választmányi tagja azt mondta, az álláshirdetésekből azt látják, hogy 11 ezer felé közelít a meghirdetett, üres álláshelyek száma, következő akciójuk részeként iskolánként mutatják majd meg, hogy az adott intézményben milyen szakemberhiány van.
„Ha nem lesz most 10-én a következő sztrájktárgyaláson látható béremelésről szóló ajánlat, egészen biztos, hogy szeptember 1-től folytatni fogjuk a sztrájkot, és nagyon sok kollégánk bejelentette, hogy a polgári engedetlenségbe is beleáll” – mondta.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
