Ha nem kapnak "látható" béremelési ajánlatot a kormánytól, szeptember 1-től sztrájkolhatnak a tanárok

Minden ötödik oktatási intézményben van olyan, aki pedagógusképesítés nélkül tanít, a szakszervezetek szerint több mint tízezer pedagógusra lenne szükség. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének választmányi tagja azt mondta, ha következő sztrájktárgyaláson nem kapnak "látható" béremelésre ajánlatot a kormánytól, egészen biztos, hogy szeptember 1-től folytatni fogják a sztrájkot.

  • Eduline

A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke az ATV híradójának úgy nyilatkozott: tudnak olyanról, hogy valaki labdarúgóedzőként testnevelésórát tart, és – tette hozzá – „ez még a jobbik eset”. De van olyan iskolai dolgozó is, aki idegenvezető volt, nincs pedagógusdiplomája, és idegen nyelvet tanít.

Totyik Tamás szerint a működőképesség határán billeg a köznevelési rendszer, minden ötödik oktatási intézményben van olyan, aki pedagógusképesítés nélkül tanít.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének választmányi tagja azt mondta, az álláshirdetésekből azt látják, hogy 11 ezer felé közelít a meghirdetett, üres álláshelyek száma, következő akciójuk részeként iskolánként mutatják majd meg, hogy az adott intézményben milyen szakemberhiány van.

„Ha nem lesz most 10-én a következő sztrájktárgyaláson látható béremelésről szóló ajánlat, egészen biztos, hogy szeptember 1-től folytatni fogjuk a sztrájkot, és nagyon sok kollégánk bejelentette, hogy a polgári engedetlenségbe is beleáll” – mondta.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.