Több ezer tanár hiányzik itthon az iskolákból, de máshol is problémát okoz a pedagógushiány

A tanárhiány világszerte problémákat okoz. De vajon miért, és miért pont most?

  • Székács Linda

Kevesebb mint egy hónappal a tanévkezdés előtt Magyarországon több mint 2250 betöltetlen tanári állás várja a pedagógusokat. A kormány a nyugdíjkorlát feloldásával enyhítene a helyzeten, de vannak olyan kétségbeesett iskolák, ahol már képesítéssel nem rendelkező tanárokat is alkalmaznának, a Diákok a Tanárokért nevű csoport pedig rögtön a tanév kezdetére tüntetést szervez, hogy jobb körülményeket és magasabb fizetést követeljen a tanároknak.

Nem csak nálunk aggasztó a helyzet

A pedagógushiány világszerte problémákat okoz. Ausztráliában például kérdőíves kutatásokkal mérték fel, hogy hogyan „szívta ki” a tanítás örömét a tanárokból a koronavírus-járvány, a növekvő munkaterhelés és a politika.

Az ország állami iskoláiban jelenleg 2300 betöltetlen pozíció van, a probléma azonban ennél sokkal árnyaltabb. Az ausztrál diákok több mint tíz százaléka sosem tanult képesített matematikatanártól, de hiány van természetismeretet és ének-zenét oktatókból is, képzett pedagógusok helyett pedig egyetemi hallgatókkal, és a képesítés megszerzéséhez szükséges gyakorlati idő növelésével próbálják befoltozni az oktatásban tátongó  lyukat.

Ez viszont kockázatos megoldás, ráadásul 2014 és 2019 között mintegy 30 százalékkal esett vissza a tanári szakon továbbtanulók száma, a végzettségük megszerzése után  sokan el sem helyezkednek tanárként, a friss diplomások egyharmada pedig már az első öt évében új munkahely és hivatás után néz.

Ezen rontott tovább a koronavírus-járvány és az online oktatásra állás, ami sok tanárnak extra munkát és nehézségeket okozott, mindezt anélkül, hogy fizetésbeli kompenzációban részesülnének. Hasonló okok miatt hiány van a tanárokból, tanítókból és óvodapedagógusokból az Egyesült Királyságban, Észtországban, Franciaországban, Izraelben és az Egyesült Államokban is.

Amerikában van olyan tankerület, ahonnan több tanár hiányzik, mint egész Magyarországról

Igazán hatékony megoldást egyelőre ezekben az országokban sem találnak a kialakult helyzetre. Ráadásul míg a legtöbb országban „csak” a növekvő munkaterhelés, a lapos fizetések és a tanárok alulértékelése okoz problémát, addig az Egyesült Államokban nyomós indok a pályaelhagyásra az is, hogy a tankerületek, és gyakran még a szülők is szabályozzák, hogyan és mit lehet tanítani az iskolákban. Emellett egyre többen rettegnek attól is, hogy a fegyvertartás szigorításának hiányában, a rendszeres iskolai lövöldözések miatt a munkájuk során folyamatosan életveszélyben lennének, ezt a kockázatot pedig egyre kevesebben vállalják.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.