Több ezer tanár hiányzik itthon az iskolákból, de máshol is problémát okoz a pedagógushiány

A tanárhiány világszerte problémákat okoz. De vajon miért, és miért pont most?

  • Székács Linda

Kevesebb mint egy hónappal a tanévkezdés előtt Magyarországon több mint 2250 betöltetlen tanári állás várja a pedagógusokat. A kormány a nyugdíjkorlát feloldásával enyhítene a helyzeten, de vannak olyan kétségbeesett iskolák, ahol már képesítéssel nem rendelkező tanárokat is alkalmaznának, a Diákok a Tanárokért nevű csoport pedig rögtön a tanév kezdetére tüntetést szervez, hogy jobb körülményeket és magasabb fizetést követeljen a tanároknak.

Nem csak nálunk aggasztó a helyzet

A pedagógushiány világszerte problémákat okoz. Ausztráliában például kérdőíves kutatásokkal mérték fel, hogy hogyan „szívta ki” a tanítás örömét a tanárokból a koronavírus-járvány, a növekvő munkaterhelés és a politika.

Az ország állami iskoláiban jelenleg 2300 betöltetlen pozíció van, a probléma azonban ennél sokkal árnyaltabb. Az ausztrál diákok több mint tíz százaléka sosem tanult képesített matematikatanártól, de hiány van természetismeretet és ének-zenét oktatókból is, képzett pedagógusok helyett pedig egyetemi hallgatókkal, és a képesítés megszerzéséhez szükséges gyakorlati idő növelésével próbálják befoltozni az oktatásban tátongó  lyukat.

Ez viszont kockázatos megoldás, ráadásul 2014 és 2019 között mintegy 30 százalékkal esett vissza a tanári szakon továbbtanulók száma, a végzettségük megszerzése után  sokan el sem helyezkednek tanárként, a friss diplomások egyharmada pedig már az első öt évében új munkahely és hivatás után néz.

Ezen rontott tovább a koronavírus-járvány és az online oktatásra állás, ami sok tanárnak extra munkát és nehézségeket okozott, mindezt anélkül, hogy fizetésbeli kompenzációban részesülnének. Hasonló okok miatt hiány van a tanárokból, tanítókból és óvodapedagógusokból az Egyesült Királyságban, Észtországban, Franciaországban, Izraelben és az Egyesült Államokban is.

Amerikában van olyan tankerület, ahonnan több tanár hiányzik, mint egész Magyarországról

Igazán hatékony megoldást egyelőre ezekben az országokban sem találnak a kialakult helyzetre. Ráadásul míg a legtöbb országban „csak” a növekvő munkaterhelés, a lapos fizetések és a tanárok alulértékelése okoz problémát, addig az Egyesült Államokban nyomós indok a pályaelhagyásra az is, hogy a tankerületek, és gyakran még a szülők is szabályozzák, hogyan és mit lehet tanítani az iskolákban. Emellett egyre többen rettegnek attól is, hogy a fegyvertartás szigorításának hiányában, a rendszeres iskolai lövöldözések miatt a munkájuk során folyamatosan életveszélyben lennének, ezt a kockázatot pedig egyre kevesebben vállalják.

 

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.