A háború miatt elmenekült tanárok többsége szeretne hazatérni Ukrajnába

A külföldre menekült ukrajnai tanárok többsége azt tervezi, hogy hazatér. Tizennégy százalékuk még az új tanév kezdete előtt szeretne visszautazni Ukrajnába.

  • Eduline

Egy friss kutatásra hivatkozva azt írja a kiszo.net, hogy a külföldön lévő ukrajnai tanárok 87 százaléka szeretne hazatérni, 14 százalékuk még a tanév kezdete előtt visszautazna Ukrajnába, ha az iskolájában jelenléti oktatás indulna.

Sokan azonban azt mondták, csak akkor térnek vissza, ha befejeződnek a harcok, illetve biztonságos lesz az ország helyzete. A tanárok 11,4 százaléka még nem szándékozik visszatérni Ukrajnába.

A pedagógusok főleg az instabil helyzet, a lakáshiány, a saját gyermekeik egészségi és pszichés állapota miatt aggódnak, és a bérek jelentős csökkenése miatt nem akarnak hazautazni.

A válaszadók mindössze 1,6 százaléka mondta azt, hogy lakhatási vagy családi okok miatt egyáltalán nem tervezi, hogy visszatér Ukrajnába.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István