Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a felvételi eredmények után beszélt arról, milyen következményei lesznek annak, hogy nagyon kevés egyetemista kezd idén pedagógusképzésen.
"A fiatalok egész egyszerűen beárazták ezt a szakmát" – magyarázta az alelnök az okokat RTL Klub Reggeli című adásában. Szerinte azért a fizetésért, amiért pályakezdőként el tudnának helyezkedni, nem éri meg elvégezni az ötéves képzést.
A ponthatárhúzás után megírtuk, hogy alig 6400 új hallgatóval indulhatnak el ősszel a pedagógusképzések. Miközben a pedagógushiány jelentős: a "tanár" szóra keresve 2787 találatot dob ki a közszféra állásportálja, a közigállás.gov.hu, de tanítóból is komoly hiány van az iskolákban, jelenleg 1301 szabad állás van.
A szakszervezet alelnöke szerint, ha minden most felvett elvégzi az egyetemet, még az sem pótolja az öt év múlva nyugdíjba vonuló tanárokat, akiknek a száma el fogja érni a 7900 főt.
A PSZ alelnöke szerint első lépésben a megoldás csakis egy 45 százalékos béremelés lehet. A kormány és a szakszervezetek (PSZ és PDSZ) között tavaly október óta zajlanak a sztrájktárgyalások, eddig sikertelenül - a következő tárgyalás augusztusban lesz.
Gosztonyi Gábor elmondta, a Pedagógusok Szakszervezete elvárná a kormánytól, hogy egy pályakezdő tanár legalább annyit keressen, mint egy pályakezdő tiszt – ezért nyílt levelet írtak a kormánynak június 17-én.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
