PSZ: azonnali, 45 százalékos béremelésre lenne szükség

Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a felvételi eredmények után beszélt arról, milyen következményei lesznek annak, hogy nagyon kevés egyetemista kezd idén pedagógusképzésen.

  • Eduline

"A fiatalok egész egyszerűen beárazták ezt a szakmát" – magyarázta az alelnök az okokat RTL Klub Reggeli című adásában. Szerinte azért a fizetésért, amiért pályakezdőként el tudnának helyezkedni, nem éri meg elvégezni az ötéves képzést.

A ponthatárhúzás után megírtuk, hogy alig 6400 új hallgatóval indulhatnak el ősszel a pedagógusképzések. Miközben a pedagógushiány jelentős: a "tanár" szóra keresve 2787 találatot dob ki a közszféra állásportálja, a közigállás.gov.hu, de tanítóból is komoly hiány van az iskolákban, jelenleg 1301 szabad állás van.

A szakszervezet alelnöke szerint, ha minden most felvett elvégzi az egyetemet, még az sem pótolja az öt év múlva nyugdíjba vonuló tanárokat, akiknek a száma el fogja érni a 7900 főt.

A PSZ alelnöke szerint első lépésben a megoldás csakis egy 45 százalékos béremelés lehet. A kormány és a szakszervezetek (PSZ és PDSZ) között tavaly október óta zajlanak a sztrájktárgyalások, eddig sikertelenül - a következő tárgyalás augusztusban lesz.

Gosztonyi Gábor elmondta, a Pedagógusok Szakszervezete elvárná a kormánytól, hogy egy pályakezdő tanár legalább annyit keressen, mint egy pályakezdő tiszt – ezért nyílt levelet írtak a kormánynak június 17-én.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.