Furcsa választ adott a minisztérium az iskolák összevonásáról szóló kérdésre

Egy országgyűlési képviselő tette fel a kérdést Pintér Sándornak, a minisztérium szokatlanul röviden, de annál kuszábban válaszolt.

  • Csik Veronika

Keresztes László Lóránt LMP-s országgyűlési képviselő szerette volna megtudni, hogy "valóban a vidéki kis létszámú iskolák összevonását tervezi a kormány". A válaszban Rétvári Bence, Belügyminisztérium államtitkára először kiemelte, hogy a "baloldal" korábban 381 helye zárt be kistelepülési iskolákat és bocsátott el 15 ezer tanárt, majd hozzátette, hogy a jelenlegi kormány "elkötelezett a kistelepülési iskolák megőrzése iránt". Hozzátette:

Az Európai Bizottság az uniós forrásokkal kapcsolatos egyeztetések során megfogalmazott olyan javaslatot, amely a kis létszámú intézmények átszervezésének megvizsgálására és módosítására vonatkozott. Tájékoztatom, hogy az EU-s forrásokkal kapcsolatos egyeztetések folyamatban vannak".

Tényleg a levegőben lóg a kérdés?

Ahogy korábban megírtuk, az Európai Bizottság szeretné elérni, hogy az uniós helyreállítási alapba (RFF) kerüljön bele, hogy a kistelepülési iskolahálózatot felülvizsgálja a kormány, különös tekintettel a felső tagozatokra. Sok helyen ugyanis egyszerűen nincs szaktanár, így képesítés nélküli pedagógusok tanítanak szaktantárgyakat.

Sőt, a Bizottság azt szeretné, hogy a kormány azt nagyon rövid időn belül hozza fel 100%-ra, vagyis egy tanár kapja meg legalább a diplomás átlagbért. „A tanári fizetések az OECD-tag uniós országok közül itt a legalacsonyabbak, és az egyéb felsőfokú végzettségűek fizetésének csupán 58–66 %-át teszik ki, az oktatási intézmény szintjétől függően” – áll az országjelentésében.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.