Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egy országgyűlési képviselő tette fel a kérdést Pintér Sándornak, a minisztérium szokatlanul röviden, de annál kuszábban válaszolt.
Keresztes László Lóránt LMP-s országgyűlési képviselő szerette volna megtudni, hogy "valóban a vidéki kis létszámú iskolák összevonását tervezi a kormány". A válaszban Rétvári Bence, Belügyminisztérium államtitkára először kiemelte, hogy a "baloldal" korábban 381 helye zárt be kistelepülési iskolákat és bocsátott el 15 ezer tanárt, majd hozzátette, hogy a jelenlegi kormány "elkötelezett a kistelepülési iskolák megőrzése iránt". Hozzátette:
Az Európai Bizottság az uniós forrásokkal kapcsolatos egyeztetések során megfogalmazott olyan javaslatot, amely a kis létszámú intézmények átszervezésének megvizsgálására és módosítására vonatkozott. Tájékoztatom, hogy az EU-s forrásokkal kapcsolatos egyeztetések folyamatban vannak".
Tényleg a levegőben lóg a kérdés?
Ahogy korábban megírtuk, az Európai Bizottság szeretné elérni, hogy az uniós helyreállítási alapba (RFF) kerüljön bele, hogy a kistelepülési iskolahálózatot felülvizsgálja a kormány, különös tekintettel a felső tagozatokra. Sok helyen ugyanis egyszerűen nincs szaktanár, így képesítés nélküli pedagógusok tanítanak szaktantárgyakat.
Sőt, a Bizottság azt szeretné, hogy a kormány azt nagyon rövid időn belül hozza fel 100%-ra, vagyis egy tanár kapja meg legalább a diplomás átlagbért. „A tanári fizetések az OECD-tag uniós országok közül itt a legalacsonyabbak, és az egyéb felsőfokú végzettségűek fizetésének csupán 58–66 %-át teszik ki, az oktatási intézmény szintjétől függően” – áll az országjelentésében.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.