Furcsa választ adott a minisztérium az iskolák összevonásáról szóló kérdésre

Egy országgyűlési képviselő tette fel a kérdést Pintér Sándornak, a minisztérium szokatlanul röviden, de annál kuszábban válaszolt.

  • Csik Veronika

Keresztes László Lóránt LMP-s országgyűlési képviselő szerette volna megtudni, hogy "valóban a vidéki kis létszámú iskolák összevonását tervezi a kormány". A válaszban Rétvári Bence, Belügyminisztérium államtitkára először kiemelte, hogy a "baloldal" korábban 381 helye zárt be kistelepülési iskolákat és bocsátott el 15 ezer tanárt, majd hozzátette, hogy a jelenlegi kormány "elkötelezett a kistelepülési iskolák megőrzése iránt". Hozzátette:

Az Európai Bizottság az uniós forrásokkal kapcsolatos egyeztetések során megfogalmazott olyan javaslatot, amely a kis létszámú intézmények átszervezésének megvizsgálására és módosítására vonatkozott. Tájékoztatom, hogy az EU-s forrásokkal kapcsolatos egyeztetések folyamatban vannak".

Tényleg a levegőben lóg a kérdés?

Ahogy korábban megírtuk, az Európai Bizottság szeretné elérni, hogy az uniós helyreállítási alapba (RFF) kerüljön bele, hogy a kistelepülési iskolahálózatot felülvizsgálja a kormány, különös tekintettel a felső tagozatokra. Sok helyen ugyanis egyszerűen nincs szaktanár, így képesítés nélküli pedagógusok tanítanak szaktantárgyakat.

Sőt, a Bizottság azt szeretné, hogy a kormány azt nagyon rövid időn belül hozza fel 100%-ra, vagyis egy tanár kapja meg legalább a diplomás átlagbért. „A tanári fizetések az OECD-tag uniós országok közül itt a legalacsonyabbak, és az egyéb felsőfokú végzettségűek fizetésének csupán 58–66 %-át teszik ki, az oktatási intézmény szintjétől függően” – áll az országjelentésében.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.