Egy országgyűlési képviselő tette fel a kérdést Pintér Sándornak, a minisztérium szokatlanul röviden, de annál kuszábban válaszolt.
Keresztes László Lóránt LMP-s országgyűlési képviselő szerette volna megtudni, hogy "valóban a vidéki kis létszámú iskolák összevonását tervezi a kormány". A válaszban Rétvári Bence, Belügyminisztérium államtitkára először kiemelte, hogy a "baloldal" korábban 381 helye zárt be kistelepülési iskolákat és bocsátott el 15 ezer tanárt, majd hozzátette, hogy a jelenlegi kormány "elkötelezett a kistelepülési iskolák megőrzése iránt". Hozzátette:
Az Európai Bizottság az uniós forrásokkal kapcsolatos egyeztetések során megfogalmazott olyan javaslatot, amely a kis létszámú intézmények átszervezésének megvizsgálására és módosítására vonatkozott. Tájékoztatom, hogy az EU-s forrásokkal kapcsolatos egyeztetések folyamatban vannak".
Tényleg a levegőben lóg a kérdés?
Ahogy korábban megírtuk, az Európai Bizottság szeretné elérni, hogy az uniós helyreállítási alapba (RFF) kerüljön bele, hogy a kistelepülési iskolahálózatot felülvizsgálja a kormány, különös tekintettel a felső tagozatokra. Sok helyen ugyanis egyszerűen nincs szaktanár, így képesítés nélküli pedagógusok tanítanak szaktantárgyakat.
Sőt, a Bizottság azt szeretné, hogy a kormány azt nagyon rövid időn belül hozza fel 100%-ra, vagyis egy tanár kapja meg legalább a diplomás átlagbért. „A tanári fizetések az OECD-tag uniós országok közül itt a legalacsonyabbak, és az egyéb felsőfokú végzettségűek fizetésének csupán 58–66 %-át teszik ki, az oktatási intézmény szintjétől függően” – áll az országjelentésében.
Uniós pénzek között található az a forrás is, amely pedagógusbérekre lenne fordítható – ezt mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
