Hónapokig működött iskola az Ukrajnából menekült gyerekeknek az evangélikusok központjában

Véget ért a tanítás az evangélikus egyház Szentkirály utcai központjában is, ahol 60-70 olyan diák tanult, aki Ukrajnából menekült.

  • Eduline

Az egyház központi épületében hónapokig működött rögtönzött iskola, a tanárok is szinte mind menekültek voltak – írja a Szeretlek Magyarország. Az oktatás megszervezésében Irina Fedur fontos szerepet játszott – ő kárpátaljai származású férje miatt került Magyarországra tíz évvel ezelőtt –, ő kereste meg az evangélikusokat, akik két termet adtak a menekült gyerekeknek.

A diákok létszáma folyamatosan emelkedett, az oktatás végére 60-70 gyereket tanítottak. A tanárok is Ukrajnából menekültek.Az elején mindenki önkéntesen dolgozott, idővel viszont az egyház már tudott fizetni nekik a hívektől, illetve külföldi partnerektől kapott támogatások miatt.

A diákoknak szeptembertől – ha Magyarországon maradnak – be kell iratkozniuk valamelyik itteni iskolába. Az evangélikus egyház ugyanakkor már elkezdte felmérni saját fenntartású iskoláiban, hány menekült gyereket tudnának fogadni. Ez országszerte tizenöt intézményt jelent, különösen az ukrán határ közelében lévőkre számítanak.

A Bosnyák téri Evangélikus Hittudományi Egyetemre is befogadtak Ukrajnából menekült diákokat: tizenhat afrikai egyetemistát, akik orvostanhallgatóként tanultak Ukrajnában, de a háború kitörésekor menekülniük kellett. Fabiny Tamás püspök azt mondta, az egyik hallgató napokon át nem akart kijönni a szobájából, annyira sokkolta őt a helyzet. „Egy szál papucsban kellett elmenekülnie, mert megállt egy busz a házuk előtt, és azt mondták neki, hogy ha most azonnal felszáll, akkor jöhet, ha nem, akkor ott marad a háborús övezetben” – mesélte.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.