Több ezer tanár vonult az utcára Szlovákiában, hogy magasabb fizetést követeljen, de sztrájkoltak Izraelben, Angliában és Macedóniában is. A probléma mindenhol ugyanaz: az árak folyamatosan nőnek, a fizetések viszont nem.
Több mint hat hónap telt el azóta, hogy először szervezett kétórás figyelmeztető sztrájkot a két nagy pedagógus-szakszervezet a magyar iskolákban. Azóta több alkalommal vonultak utcára diákok és tanárok, hogy béremelést, szakmai önállóságot, kisebb munkaterhelést követeljenek, előrelépés azonban egyelőre nem nincs.
Hasonló a helyzet Szlovákiában is, ahol június 15-én több ezer tanár vonult utcára Pozsonyban, és számos iskolaigazgató rendelt el szünetet a megmozdulás idejére. Az infláció miatt az alapvető élelmiszerek, a benzin, és az energiaárak sokkal magasabbak lett, a fizetések viszont változatlanok, és bár Pavel Ondek, a Szlovákiai Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a politikusok hangoztatják, hogy segíteni szeretnének, ezt a tanárok nem érzékelik.
Szlovákiában az óvónők átlagosan bruttó 960 eurót (384 ezer forint), az általános iskolai tanítók pedig 1122 (449 ezer forint) eurót keresnek, az asszisztensek ennél kevesebbet. A tüntetők tíz zázalékos fizetést szeretnének - ha ez nem teljesül, elképzelhető, hogy szeptembertől sztrájkba lépnek.
Június 18-án az egészségügyi dolgozókkal összefogva sztrájkoltak a tanárok Londonban is, de ennél sokkal nagyobb megmozdulásokat terveznek őszre, ha a kormány nem teljesíti a követeléseiket. A National Education Units (NEU) kiszámolta, hogy az átlagos fizetésekkel összehasonlítva a tanárok bére 40 éve nem volt olyan alacsony Nagy-Britanniában, mint amilyen most, ráadásul a szigetországot is sújtja az infláció, és elképesztő ütemben növekednek a lakások árai. A National Association of Schoolmasters Union of Women Teachers (NASUWT) 12%-os fizetésemelést, míg a NEU minimum 30 000 fontos bért követel.
Az izraeli pénzügyminiszter, Avigdor Liberman 2500 sékeles fizetésemelést ajánlott, miután az országban két napra bezártak az iskolák és az óvodák június végén. Izraelben a tanárok fizetése 8500 sékel (943 ezer forint), a kezdő tanárok túlnyomó része azonban 5000 sékelt sem keres a bértábla sajátosságai miatt. Mivel azonban az Israel Teacher Union 3000 sékelnyi emelést követel, és nem elégedett Liberman ajánlatával, így elképzelhető, hogy újabb sztrájk lesz az országban.
Bár Macedóniában a Union of Workers in Education, Science and Culture nevű szakszervezet 18,4%-os fizetésemelést követelt, megelégedtek a kormány 15%-os ajánlatával szeptembertől kezdődően. Az országban április 11-e és 29-e között békés tüntetéseket tartottak, bezártak az óvodák, az általános és középiskolák, később pedig az egyetemek is csatlakoztak a megmozduláshoz.
Januárban Franciaországban is voltak tanári megmozdulások, de akkor nem a fizetések, hanem az átláthatatlan járványügyi szabályozások miatt. Pedig a fizetésekkel sincs minden rendben, egy friss kutatás szerint a pedagógusok „fáradtnak, levertnek és dühösnek” érzik magukat, a pedagógusbéreket pedig alacsonynak tartják.
Emmanuel Macron választási győzelmét követően az új oktatási miniszter, Pap Ndiaye 1500 euróról 2000 euróra, vagyis több mint 814 ezer forintra emelte a kezdő tanárok bérét, emellett béremelést ajánlott azoknak a tanároknak is, akik olyan többletmunkákat végeznek, mint például a helyettesítés vagy az egyéni foglalkozások.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
