Több ezer tanár vonult az utcára Szlovákiában, hogy magasabb fizetést követeljen, de sztrájkoltak Izraelben, Angliában és Macedóniában is. A probléma mindenhol ugyanaz: az árak folyamatosan nőnek, a fizetések viszont nem.
Több mint hat hónap telt el azóta, hogy először szervezett kétórás figyelmeztető sztrájkot a két nagy pedagógus-szakszervezet a magyar iskolákban. Azóta több alkalommal vonultak utcára diákok és tanárok, hogy béremelést, szakmai önállóságot, kisebb munkaterhelést követeljenek, előrelépés azonban egyelőre nem nincs.
Hasonló a helyzet Szlovákiában is, ahol június 15-én több ezer tanár vonult utcára Pozsonyban, és számos iskolaigazgató rendelt el szünetet a megmozdulás idejére. Az infláció miatt az alapvető élelmiszerek, a benzin, és az energiaárak sokkal magasabbak lett, a fizetések viszont változatlanok, és bár Pavel Ondek, a Szlovákiai Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a politikusok hangoztatják, hogy segíteni szeretnének, ezt a tanárok nem érzékelik.
Szlovákiában az óvónők átlagosan bruttó 960 eurót (384 ezer forint), az általános iskolai tanítók pedig 1122 (449 ezer forint) eurót keresnek, az asszisztensek ennél kevesebbet. A tüntetők tíz zázalékos fizetést szeretnének - ha ez nem teljesül, elképzelhető, hogy szeptembertől sztrájkba lépnek.
Június 18-án az egészségügyi dolgozókkal összefogva sztrájkoltak a tanárok Londonban is, de ennél sokkal nagyobb megmozdulásokat terveznek őszre, ha a kormány nem teljesíti a követeléseiket. A National Education Units (NEU) kiszámolta, hogy az átlagos fizetésekkel összehasonlítva a tanárok bére 40 éve nem volt olyan alacsony Nagy-Britanniában, mint amilyen most, ráadásul a szigetországot is sújtja az infláció, és elképesztő ütemben növekednek a lakások árai. A National Association of Schoolmasters Union of Women Teachers (NASUWT) 12%-os fizetésemelést, míg a NEU minimum 30 000 fontos bért követel.
Az izraeli pénzügyminiszter, Avigdor Liberman 2500 sékeles fizetésemelést ajánlott, miután az országban két napra bezártak az iskolák és az óvodák június végén. Izraelben a tanárok fizetése 8500 sékel (943 ezer forint), a kezdő tanárok túlnyomó része azonban 5000 sékelt sem keres a bértábla sajátosságai miatt. Mivel azonban az Israel Teacher Union 3000 sékelnyi emelést követel, és nem elégedett Liberman ajánlatával, így elképzelhető, hogy újabb sztrájk lesz az országban.
Bár Macedóniában a Union of Workers in Education, Science and Culture nevű szakszervezet 18,4%-os fizetésemelést követelt, megelégedtek a kormány 15%-os ajánlatával szeptembertől kezdődően. Az országban április 11-e és 29-e között békés tüntetéseket tartottak, bezártak az óvodák, az általános és középiskolák, később pedig az egyetemek is csatlakoztak a megmozduláshoz.
Januárban Franciaországban is voltak tanári megmozdulások, de akkor nem a fizetések, hanem az átláthatatlan járványügyi szabályozások miatt. Pedig a fizetésekkel sincs minden rendben, egy friss kutatás szerint a pedagógusok „fáradtnak, levertnek és dühösnek” érzik magukat, a pedagógusbéreket pedig alacsonynak tartják.
Emmanuel Macron választási győzelmét követően az új oktatási miniszter, Pap Ndiaye 1500 euróról 2000 euróra, vagyis több mint 814 ezer forintra emelte a kezdő tanárok bérét, emellett béremelést ajánlott azoknak a tanároknak is, akik olyan többletmunkákat végeznek, mint például a helyettesítés vagy az egyéni foglalkozások.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
