Több ezer tanár vonult az utcára Szlovákiában, hogy magasabb fizetést követeljen, de sztrájkoltak Izraelben, Angliában és Macedóniában is. A probléma mindenhol ugyanaz: az árak folyamatosan nőnek, a fizetések viszont nem.
Több mint hat hónap telt el azóta, hogy először szervezett kétórás figyelmeztető sztrájkot a két nagy pedagógus-szakszervezet a magyar iskolákban. Azóta több alkalommal vonultak utcára diákok és tanárok, hogy béremelést, szakmai önállóságot, kisebb munkaterhelést követeljenek, előrelépés azonban egyelőre nem nincs.
Hasonló a helyzet Szlovákiában is, ahol június 15-én több ezer tanár vonult utcára Pozsonyban, és számos iskolaigazgató rendelt el szünetet a megmozdulás idejére. Az infláció miatt az alapvető élelmiszerek, a benzin, és az energiaárak sokkal magasabbak lett, a fizetések viszont változatlanok, és bár Pavel Ondek, a Szlovákiai Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a politikusok hangoztatják, hogy segíteni szeretnének, ezt a tanárok nem érzékelik.
Szlovákiában az óvónők átlagosan bruttó 960 eurót (384 ezer forint), az általános iskolai tanítók pedig 1122 (449 ezer forint) eurót keresnek, az asszisztensek ennél kevesebbet. A tüntetők tíz zázalékos fizetést szeretnének - ha ez nem teljesül, elképzelhető, hogy szeptembertől sztrájkba lépnek.
Június 18-án az egészségügyi dolgozókkal összefogva sztrájkoltak a tanárok Londonban is, de ennél sokkal nagyobb megmozdulásokat terveznek őszre, ha a kormány nem teljesíti a követeléseiket. A National Education Units (NEU) kiszámolta, hogy az átlagos fizetésekkel összehasonlítva a tanárok bére 40 éve nem volt olyan alacsony Nagy-Britanniában, mint amilyen most, ráadásul a szigetországot is sújtja az infláció, és elképesztő ütemben növekednek a lakások árai. A National Association of Schoolmasters Union of Women Teachers (NASUWT) 12%-os fizetésemelést, míg a NEU minimum 30 000 fontos bért követel.
Az izraeli pénzügyminiszter, Avigdor Liberman 2500 sékeles fizetésemelést ajánlott, miután az országban két napra bezártak az iskolák és az óvodák június végén. Izraelben a tanárok fizetése 8500 sékel (943 ezer forint), a kezdő tanárok túlnyomó része azonban 5000 sékelt sem keres a bértábla sajátosságai miatt. Mivel azonban az Israel Teacher Union 3000 sékelnyi emelést követel, és nem elégedett Liberman ajánlatával, így elképzelhető, hogy újabb sztrájk lesz az országban.
Bár Macedóniában a Union of Workers in Education, Science and Culture nevű szakszervezet 18,4%-os fizetésemelést követelt, megelégedtek a kormány 15%-os ajánlatával szeptembertől kezdődően. Az országban április 11-e és 29-e között békés tüntetéseket tartottak, bezártak az óvodák, az általános és középiskolák, később pedig az egyetemek is csatlakoztak a megmozduláshoz.
Januárban Franciaországban is voltak tanári megmozdulások, de akkor nem a fizetések, hanem az átláthatatlan járványügyi szabályozások miatt. Pedig a fizetésekkel sincs minden rendben, egy friss kutatás szerint a pedagógusok „fáradtnak, levertnek és dühösnek” érzik magukat, a pedagógusbéreket pedig alacsonynak tartják.
Emmanuel Macron választási győzelmét követően az új oktatási miniszter, Pap Ndiaye 1500 euróról 2000 euróra, vagyis több mint 814 ezer forintra emelte a kezdő tanárok bérét, emellett béremelést ajánlott azoknak a tanároknak is, akik olyan többletmunkákat végeznek, mint például a helyettesítés vagy az egyéni foglalkozások.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
