Több ezer tanár vonult az utcára Szlovákiában, hogy magasabb fizetést követeljen, de sztrájkoltak Izraelben, Angliában és Macedóniában is. A probléma mindenhol ugyanaz: az árak folyamatosan nőnek, a fizetések viszont nem.
Több mint hat hónap telt el azóta, hogy először szervezett kétórás figyelmeztető sztrájkot a két nagy pedagógus-szakszervezet a magyar iskolákban. Azóta több alkalommal vonultak utcára diákok és tanárok, hogy béremelést, szakmai önállóságot, kisebb munkaterhelést követeljenek, előrelépés azonban egyelőre nem nincs.
Hasonló a helyzet Szlovákiában is, ahol június 15-én több ezer tanár vonult utcára Pozsonyban, és számos iskolaigazgató rendelt el szünetet a megmozdulás idejére. Az infláció miatt az alapvető élelmiszerek, a benzin, és az energiaárak sokkal magasabbak lett, a fizetések viszont változatlanok, és bár Pavel Ondek, a Szlovákiai Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a politikusok hangoztatják, hogy segíteni szeretnének, ezt a tanárok nem érzékelik.
Szlovákiában az óvónők átlagosan bruttó 960 eurót (384 ezer forint), az általános iskolai tanítók pedig 1122 (449 ezer forint) eurót keresnek, az asszisztensek ennél kevesebbet. A tüntetők tíz zázalékos fizetést szeretnének - ha ez nem teljesül, elképzelhető, hogy szeptembertől sztrájkba lépnek.
Június 18-án az egészségügyi dolgozókkal összefogva sztrájkoltak a tanárok Londonban is, de ennél sokkal nagyobb megmozdulásokat terveznek őszre, ha a kormány nem teljesíti a követeléseiket. A National Education Units (NEU) kiszámolta, hogy az átlagos fizetésekkel összehasonlítva a tanárok bére 40 éve nem volt olyan alacsony Nagy-Britanniában, mint amilyen most, ráadásul a szigetországot is sújtja az infláció, és elképesztő ütemben növekednek a lakások árai. A National Association of Schoolmasters Union of Women Teachers (NASUWT) 12%-os fizetésemelést, míg a NEU minimum 30 000 fontos bért követel.
Az izraeli pénzügyminiszter, Avigdor Liberman 2500 sékeles fizetésemelést ajánlott, miután az országban két napra bezártak az iskolák és az óvodák június végén. Izraelben a tanárok fizetése 8500 sékel (943 ezer forint), a kezdő tanárok túlnyomó része azonban 5000 sékelt sem keres a bértábla sajátosságai miatt. Mivel azonban az Israel Teacher Union 3000 sékelnyi emelést követel, és nem elégedett Liberman ajánlatával, így elképzelhető, hogy újabb sztrájk lesz az országban.
Bár Macedóniában a Union of Workers in Education, Science and Culture nevű szakszervezet 18,4%-os fizetésemelést követelt, megelégedtek a kormány 15%-os ajánlatával szeptembertől kezdődően. Az országban április 11-e és 29-e között békés tüntetéseket tartottak, bezártak az óvodák, az általános és középiskolák, később pedig az egyetemek is csatlakoztak a megmozduláshoz.
Januárban Franciaországban is voltak tanári megmozdulások, de akkor nem a fizetések, hanem az átláthatatlan járványügyi szabályozások miatt. Pedig a fizetésekkel sincs minden rendben, egy friss kutatás szerint a pedagógusok „fáradtnak, levertnek és dühösnek” érzik magukat, a pedagógusbéreket pedig alacsonynak tartják.
Emmanuel Macron választási győzelmét követően az új oktatási miniszter, Pap Ndiaye 1500 euróról 2000 euróra, vagyis több mint 814 ezer forintra emelte a kezdő tanárok bérét, emellett béremelést ajánlott azoknak a tanároknak is, akik olyan többletmunkákat végeznek, mint például a helyettesítés vagy az egyéni foglalkozások.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
