Megvannak a két tannyelvű iskolák mérésének eredményei, a legtöbb diák simán átment a teszten

Az angolul oktató két tannyelvű iskolákban a diákok 90-95 százaléka elérte a maximális pontszám legalább 60 százalékát - derül ki a 2021-es célnyelvi mérés eredményeiből.

  • Kazinczy Bálint

Az Oktatási Hivatal 2021-ben is elvégezte a két tanítási nyelvű iskolák hatodikosainak és nyolcadikosainak célnyelvi mérését - a 6. évfolyamon A2-es, a 8. osztályosok B1-es szintű tesztet töltöttek ki.

Községekben kevés a két tannyelvű iskola

A felmérés eredményeiből kiderül: Budapesten és a megyeszékhelyeken van a két tannyelvű iskolák zöme, a községi iskolák közül kevés kínál kétnyelvű oktatást.

2014 és 2021 között a "megfelelt" minősítést szerző, vagyis a maximális pontszám legalább 60 százalékát megszerző diákok aránya angolból 90-95 százalék körüli. A német-magyar nyelvű képzésen tanuló hatodikosok és nyolcadikosok 70-85 százaléka érte el ezt a szintet, és a kínai-magyar kétnyelvű képzéseken is 60 százalék feletti volt ez az arány.

2021-ben az érintett iskolák között mindössze hat olyan volt, ahol a diákok kevesebb mint fele szerzett "megfelelt" minősítést, az iskolák több mint kétharmadában a "megfelelt" minősítést szerzők aránya elérte a 90 százalékot.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.