Megvannak a két tannyelvű iskolák mérésének eredményei, a legtöbb diák simán átment a teszten

Az angolul oktató két tannyelvű iskolákban a diákok 90-95 százaléka elérte a maximális pontszám legalább 60 százalékát - derül ki a 2021-es célnyelvi mérés eredményeiből.

  • Kazinczy Bálint

Az Oktatási Hivatal 2021-ben is elvégezte a két tanítási nyelvű iskolák hatodikosainak és nyolcadikosainak célnyelvi mérését - a 6. évfolyamon A2-es, a 8. osztályosok B1-es szintű tesztet töltöttek ki.

Községekben kevés a két tannyelvű iskola

A felmérés eredményeiből kiderül: Budapesten és a megyeszékhelyeken van a két tannyelvű iskolák zöme, a községi iskolák közül kevés kínál kétnyelvű oktatást.

2014 és 2021 között a "megfelelt" minősítést szerző, vagyis a maximális pontszám legalább 60 százalékát megszerző diákok aránya angolból 90-95 százalék körüli. A német-magyar nyelvű képzésen tanuló hatodikosok és nyolcadikosok 70-85 százaléka érte el ezt a szintet, és a kínai-magyar kétnyelvű képzéseken is 60 százalék feletti volt ez az arány.

2021-ben az érintett iskolák között mindössze hat olyan volt, ahol a diákok kevesebb mint fele szerzett "megfelelt" minősítést, az iskolák több mint kétharmadában a "megfelelt" minősítést szerzők aránya elérte a 90 százalékot.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István