A beígért háromszor 10 százalékon felül csak akkor kapnak komolyabb béremelést a pedagógusok, ha „a gazdaság jól teljesít”, és óraszámcsökkentésre sem számíthatnak – többek között ez derül ki abból a dokumentumból, amelyben a Belügyminisztérium válaszolt a két nagy pedagógus-szakszervezet követeléseire.
Korábban többször írtunk már arról, hogy a két nagy pedagógus-szakszervezet – vagyis a PSZ és a PDSZ – sztrájkbizottságának négy sztrájkkövetelése van. Az elsőről beszéltek a legtöbbet: azt kérik, hogy 2022. január 1-től a 10 százalékos pótlékemelésen túl 45 százalékkal emelkedjen a bérük, de a nevelő-oktató munkát segítők – például a pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensek – bérének emelése is bekerült a követelések közé.
Óraszámcsökkentést is kérnek, szerintük heti 22 órára kellene visszavágni a „neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt”, a pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztenseket pedig maximum heti 35 órában kellene beosztani gyermekfelügyeletre.
A Belügyminisztérium álláspontja a sztrájkkövetelésekkel kapcsolatban ������
Posted by Pedagógusok Szakszervezete PSZ on Tuesday, June 28, 2022
A Belügyminisztérium írásban reagált a sztrájkbizottság követeléseire. A béremelésről azt írták, a már beígért háromszor 10 százalékos emelésen túl (amelynek az első 10 százalékát – tették hozzá – idén januárban megkapták a pedagógusok) csak akkor kaphatnak fizetésemelést az iskolákban dolgozók, ha azt a gazdaság teljesítménye lehetővé teszi.
A nevelő-oktató munkát segítők bértáblájáról azt írták: mivel emelkedett a garantált bérminimum, a fizetésük automatikusan nagyobb lett, ettől függetlenül „az Európai Unióval folytatott tárgyalásokon az ő juttatásaik emelése és számuk növelése is napirenden van”.
Az óraszámcsökkentést azonban egyértelműen visszautasították. A tárca azt írta, egész Európában emelkedik a pedagógusok átlagéletkora, és mindenhol kevés a fiatal szakember, ezért „nagyarányú óraszámcsökkentés jelen helyzetben nem tekinthető reálisnak”. „Arra kell törekednünk, hogy a 22-26 óra közötti szabályozás szerinti óraterhelés az alsó érték felé mozduljon el, a szabályozás ugyanakkor az intézmények humánerőforrás-gazdálkodását teszi rugalmassá. A túlórákat jelenleg is belső rendelkezések alapján fizetik ki a munkáltatók”.
Azt is hozzátették: azzal az elvvel egyetértenek, hogy a több órát tartó pedagógusok bérezésében „az óraszám-eltérés érvényesüljön”. A pedagógiai és a gyógypedagógiai asszisztensek munkaidejében sem lesz változás: a tárca szerint a Klebelsberg Központtal „felmérették”, hogy hetente hány órára osztják be őket gyermekfelügyeletre, de az eredmények alapján „nincs olyan gyakorlat, hogy heti 35 óránál többet lennének beosztva gyermekcsoportba”.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
