A beígért háromszor 10 százalékon felül csak akkor kapnak komolyabb béremelést a pedagógusok, ha „a gazdaság jól teljesít”, és óraszámcsökkentésre sem számíthatnak – többek között ez derül ki abból a dokumentumból, amelyben a Belügyminisztérium válaszolt a két nagy pedagógus-szakszervezet követeléseire.
Korábban többször írtunk már arról, hogy a két nagy pedagógus-szakszervezet – vagyis a PSZ és a PDSZ – sztrájkbizottságának négy sztrájkkövetelése van. Az elsőről beszéltek a legtöbbet: azt kérik, hogy 2022. január 1-től a 10 százalékos pótlékemelésen túl 45 százalékkal emelkedjen a bérük, de a nevelő-oktató munkát segítők – például a pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensek – bérének emelése is bekerült a követelések közé.
Óraszámcsökkentést is kérnek, szerintük heti 22 órára kellene visszavágni a „neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt”, a pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztenseket pedig maximum heti 35 órában kellene beosztani gyermekfelügyeletre.
A Belügyminisztérium álláspontja a sztrájkkövetelésekkel kapcsolatban ������
Posted by Pedagógusok Szakszervezete PSZ on Tuesday, June 28, 2022
A Belügyminisztérium írásban reagált a sztrájkbizottság követeléseire. A béremelésről azt írták, a már beígért háromszor 10 százalékos emelésen túl (amelynek az első 10 százalékát – tették hozzá – idén januárban megkapták a pedagógusok) csak akkor kaphatnak fizetésemelést az iskolákban dolgozók, ha azt a gazdaság teljesítménye lehetővé teszi.
A nevelő-oktató munkát segítők bértáblájáról azt írták: mivel emelkedett a garantált bérminimum, a fizetésük automatikusan nagyobb lett, ettől függetlenül „az Európai Unióval folytatott tárgyalásokon az ő juttatásaik emelése és számuk növelése is napirenden van”.
Az óraszámcsökkentést azonban egyértelműen visszautasították. A tárca azt írta, egész Európában emelkedik a pedagógusok átlagéletkora, és mindenhol kevés a fiatal szakember, ezért „nagyarányú óraszámcsökkentés jelen helyzetben nem tekinthető reálisnak”. „Arra kell törekednünk, hogy a 22-26 óra közötti szabályozás szerinti óraterhelés az alsó érték felé mozduljon el, a szabályozás ugyanakkor az intézmények humánerőforrás-gazdálkodását teszi rugalmassá. A túlórákat jelenleg is belső rendelkezések alapján fizetik ki a munkáltatók”.
Azt is hozzátették: azzal az elvvel egyetértenek, hogy a több órát tartó pedagógusok bérezésében „az óraszám-eltérés érvényesüljön”. A pedagógiai és a gyógypedagógiai asszisztensek munkaidejében sem lesz változás: a tárca szerint a Klebelsberg Központtal „felmérették”, hogy hetente hány órára osztják be őket gyermekfelügyeletre, de az eredmények alapján „nincs olyan gyakorlat, hogy heti 35 óránál többet lennének beosztva gyermekcsoportba”.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
