A beígért háromszor 10 százalékon felül csak akkor kapnak komolyabb béremelést a pedagógusok, ha „a gazdaság jól teljesít”, és óraszámcsökkentésre sem számíthatnak – többek között ez derül ki abból a dokumentumból, amelyben a Belügyminisztérium válaszolt a két nagy pedagógus-szakszervezet követeléseire.
Korábban többször írtunk már arról, hogy a két nagy pedagógus-szakszervezet – vagyis a PSZ és a PDSZ – sztrájkbizottságának négy sztrájkkövetelése van. Az elsőről beszéltek a legtöbbet: azt kérik, hogy 2022. január 1-től a 10 százalékos pótlékemelésen túl 45 százalékkal emelkedjen a bérük, de a nevelő-oktató munkát segítők – például a pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensek – bérének emelése is bekerült a követelések közé.
Óraszámcsökkentést is kérnek, szerintük heti 22 órára kellene visszavágni a „neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt”, a pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztenseket pedig maximum heti 35 órában kellene beosztani gyermekfelügyeletre.
A Belügyminisztérium álláspontja a sztrájkkövetelésekkel kapcsolatban ������
Posted by Pedagógusok Szakszervezete PSZ on Tuesday, June 28, 2022
A Belügyminisztérium írásban reagált a sztrájkbizottság követeléseire. A béremelésről azt írták, a már beígért háromszor 10 százalékos emelésen túl (amelynek az első 10 százalékát – tették hozzá – idén januárban megkapták a pedagógusok) csak akkor kaphatnak fizetésemelést az iskolákban dolgozók, ha azt a gazdaság teljesítménye lehetővé teszi.
A nevelő-oktató munkát segítők bértáblájáról azt írták: mivel emelkedett a garantált bérminimum, a fizetésük automatikusan nagyobb lett, ettől függetlenül „az Európai Unióval folytatott tárgyalásokon az ő juttatásaik emelése és számuk növelése is napirenden van”.
Az óraszámcsökkentést azonban egyértelműen visszautasították. A tárca azt írta, egész Európában emelkedik a pedagógusok átlagéletkora, és mindenhol kevés a fiatal szakember, ezért „nagyarányú óraszámcsökkentés jelen helyzetben nem tekinthető reálisnak”. „Arra kell törekednünk, hogy a 22-26 óra közötti szabályozás szerinti óraterhelés az alsó érték felé mozduljon el, a szabályozás ugyanakkor az intézmények humánerőforrás-gazdálkodását teszi rugalmassá. A túlórákat jelenleg is belső rendelkezések alapján fizetik ki a munkáltatók”.
Azt is hozzátették: azzal az elvvel egyetértenek, hogy a több órát tartó pedagógusok bérezésében „az óraszám-eltérés érvényesüljön”. A pedagógiai és a gyógypedagógiai asszisztensek munkaidejében sem lesz változás: a tárca szerint a Klebelsberg Központtal „felmérették”, hogy hetente hány órára osztják be őket gyermekfelügyeletre, de az eredmények alapján „nincs olyan gyakorlat, hogy heti 35 óránál többet lennének beosztva gyermekcsoportba”.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
