Az iskolák közel felében nincs pszichológusi státusz, pedig nagy szükség lenne szakemberekre - a hátrányos helyzetű diákokat oktató iskolákban különösen. A minisztérium szerint jól muzsikálnak a diákok mentális egészségét támogató iskolai programok.
"Milyen intézkedésekkel tervezi segíteni miniszter úr a diákok mentális egészségét?" - tette fel a kérdést a minisztériumnak Kanász-Nagy Máté LMP-s országgyűlési képviselő. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára válaszolt, azt írta, hogy "a kormány elkötelezett a diákok mentális és lelki egészségének megőrzése, illetve fejlődése iránt, ennek érdekében számos intézkedést tettünk".
Az államtitkár számtalan programot felsorolt, kitért a Mentálhigiéniás Alapképzés Pedagógusoknak programra, amelyben 30 órás akkreditált képzés formájában 10 ezer tanár vett részt eddig, de beszélt a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) sportprogramjairól is. Rétvári Bence ezek után kiemelte, hogy a jogszabályban az áll: "500 tanulónkként 1, a teljes munkaidő 50 százalékában foglalkoztatott iskolapszichológust kell alkalmazni".
Az államtitkár szerint a kormány "nagy erőfeszítéseket tett" annak érdekében, hogy egyre több ilyen szakember legyen az óvodákban és az iskolákban. Statisztikáik szerint 2010 és 2020 között kétszeresére - 998-ról 1838-ra - emelkedett az iskolapszichológusok és a szakszolgálatban foglalkoztatott pszichológusok száma. A legfrissebb felmérések szerint azonban
nincs elég a pedagógusok és a gyerekek mentálhigiénéjét biztosító szakemberből.
A T-TUDOK felmérésből - amely egyébként az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete megbízásából készült - kiderül, hogy a hátrányos helyzetű iskolák az átlagnál jóval nagyobb mértékben hiányolják az iskolapszichológust, rendszergazdát, természettudományos tanárt, fejlesztőpedagógust, gyógypedagógiai asszisztenst, tanítót, technikatanárt, művészeti tanárt, testnevelő tanárt és napközis pedagógust. A felmérés szerint jelenleg
nincs státusz rá, de szükség lenne iskolapszichológusra majdnem az intézmények felében, és több mint 40 százalék hiányolja az ifjúság- és családvédelmi felelőst.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
