A kormány szerint "nagy erőfeszítéseket tettek", de az iskolák, óvodák felében még mindig nincs pszichológus

Az iskolák közel felében nincs pszichológusi státusz, pedig nagy szükség lenne szakemberekre - a hátrányos helyzetű diákokat oktató iskolákban különösen. A minisztérium szerint jól muzsikálnak a diákok mentális egészségét támogató iskolai programok.

  • Csik Veronika

"Milyen intézkedésekkel tervezi segíteni miniszter úr a diákok mentális egészségét?" - tette fel a kérdést a minisztériumnak Kanász-Nagy Máté LMP-s országgyűlési képviselő. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára válaszolt, azt írta, hogy "a kormány elkötelezett a diákok mentális és lelki egészségének megőrzése, illetve fejlődése iránt, ennek érdekében számos intézkedést tettünk".

Az államtitkár számtalan programot felsorolt, kitért a Mentálhigiéniás Alapképzés Pedagógusoknak programra, amelyben 30 órás akkreditált képzés formájában 10 ezer tanár vett részt eddig, de beszélt a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) sportprogramjairól is. Rétvári Bence ezek után kiemelte, hogy a jogszabályban az áll: "500 tanulónkként 1, a teljes munkaidő 50 százalékában foglalkoztatott iskolapszichológust kell alkalmazni".

Az államtitkár szerint a kormány "nagy erőfeszítéseket tett" annak érdekében, hogy egyre több ilyen szakember legyen az óvodákban és az iskolákban. Statisztikáik szerint 2010 és 2020 között kétszeresére - 998-ról 1838-ra - emelkedett az iskolapszichológusok és a szakszolgálatban foglalkoztatott pszichológusok száma. A legfrissebb felmérések szerint azonban

nincs elég a pedagógusok és a gyerekek mentálhigiénéjét biztosító szakemberből.

A T-TUDOK felmérésből - amely egyébként az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete megbízásából készült - kiderül, hogy a hátrányos helyzetű iskolák az átlagnál jóval nagyobb mértékben hiányolják az iskolapszichológust, rendszergazdát, természettudományos tanárt, fejlesztőpedagógust, gyógypedagógiai asszisztenst, tanítót, technikatanárt, művészeti tanárt, testnevelő tanárt és napközis pedagógust. A felmérés szerint jelenleg

nincs státusz rá, de szükség lenne iskolapszichológusra majdnem az intézmények felében, és több mint 40 százalék hiányolja az ifjúság- és családvédelmi felelőst.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.