Az iskolák közel felében nincs pszichológusi státusz, pedig nagy szükség lenne szakemberekre - a hátrányos helyzetű diákokat oktató iskolákban különösen. A minisztérium szerint jól muzsikálnak a diákok mentális egészségét támogató iskolai programok.
"Milyen intézkedésekkel tervezi segíteni miniszter úr a diákok mentális egészségét?" - tette fel a kérdést a minisztériumnak Kanász-Nagy Máté LMP-s országgyűlési képviselő. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára válaszolt, azt írta, hogy "a kormány elkötelezett a diákok mentális és lelki egészségének megőrzése, illetve fejlődése iránt, ennek érdekében számos intézkedést tettünk".
Az államtitkár számtalan programot felsorolt, kitért a Mentálhigiéniás Alapképzés Pedagógusoknak programra, amelyben 30 órás akkreditált képzés formájában 10 ezer tanár vett részt eddig, de beszélt a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) sportprogramjairól is. Rétvári Bence ezek után kiemelte, hogy a jogszabályban az áll: "500 tanulónkként 1, a teljes munkaidő 50 százalékában foglalkoztatott iskolapszichológust kell alkalmazni".
Az államtitkár szerint a kormány "nagy erőfeszítéseket tett" annak érdekében, hogy egyre több ilyen szakember legyen az óvodákban és az iskolákban. Statisztikáik szerint 2010 és 2020 között kétszeresére - 998-ról 1838-ra - emelkedett az iskolapszichológusok és a szakszolgálatban foglalkoztatott pszichológusok száma. A legfrissebb felmérések szerint azonban
nincs elég a pedagógusok és a gyerekek mentálhigiénéjét biztosító szakemberből.
A T-TUDOK felmérésből - amely egyébként az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete megbízásából készült - kiderül, hogy a hátrányos helyzetű iskolák az átlagnál jóval nagyobb mértékben hiányolják az iskolapszichológust, rendszergazdát, természettudományos tanárt, fejlesztőpedagógust, gyógypedagógiai asszisztenst, tanítót, technikatanárt, művészeti tanárt, testnevelő tanárt és napközis pedagógust. A felmérés szerint jelenleg
nincs státusz rá, de szükség lenne iskolapszichológusra majdnem az intézmények felében, és több mint 40 százalék hiányolja az ifjúság- és családvédelmi felelőst.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
