Az iskolák közel felében nincs pszichológusi státusz, pedig nagy szükség lenne szakemberekre - a hátrányos helyzetű diákokat oktató iskolákban különösen. A minisztérium szerint jól muzsikálnak a diákok mentális egészségét támogató iskolai programok.
"Milyen intézkedésekkel tervezi segíteni miniszter úr a diákok mentális egészségét?" - tette fel a kérdést a minisztériumnak Kanász-Nagy Máté LMP-s országgyűlési képviselő. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára válaszolt, azt írta, hogy "a kormány elkötelezett a diákok mentális és lelki egészségének megőrzése, illetve fejlődése iránt, ennek érdekében számos intézkedést tettünk".
Az államtitkár számtalan programot felsorolt, kitért a Mentálhigiéniás Alapképzés Pedagógusoknak programra, amelyben 30 órás akkreditált képzés formájában 10 ezer tanár vett részt eddig, de beszélt a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) sportprogramjairól is. Rétvári Bence ezek után kiemelte, hogy a jogszabályban az áll: "500 tanulónkként 1, a teljes munkaidő 50 százalékában foglalkoztatott iskolapszichológust kell alkalmazni".
Az államtitkár szerint a kormány "nagy erőfeszítéseket tett" annak érdekében, hogy egyre több ilyen szakember legyen az óvodákban és az iskolákban. Statisztikáik szerint 2010 és 2020 között kétszeresére - 998-ról 1838-ra - emelkedett az iskolapszichológusok és a szakszolgálatban foglalkoztatott pszichológusok száma. A legfrissebb felmérések szerint azonban
nincs elég a pedagógusok és a gyerekek mentálhigiénéjét biztosító szakemberből.
A T-TUDOK felmérésből - amely egyébként az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete megbízásából készült - kiderül, hogy a hátrányos helyzetű iskolák az átlagnál jóval nagyobb mértékben hiányolják az iskolapszichológust, rendszergazdát, természettudományos tanárt, fejlesztőpedagógust, gyógypedagógiai asszisztenst, tanítót, technikatanárt, művészeti tanárt, testnevelő tanárt és napközis pedagógust. A felmérés szerint jelenleg
nincs státusz rá, de szükség lenne iskolapszichológusra majdnem az intézmények felében, és több mint 40 százalék hiányolja az ifjúság- és családvédelmi felelőst.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
