Pintér Sándor bejelentette: ősszel felmérik a magyar diákok képességeit

Az oktatásért is felelős belügyminiszter arról beszélt, a tervek szerint ősszel felmérik a magyar diákok tudását.

  • Csik V

Pintér Sándor az Inforádiónak adott interjújában ugyan a pedagógusbérekre most sem tért ki, elmondta, szeptember-október elején felmérést készítenek a magyar diákok képességeiről. Illetve azt is elmondta, szerinte

az oktatás területén elsősorban a gyerekek érdekét kell figyelembe venni.

A tanároknak például meg kell mondaniuk, hogy szerintük mekkora az optimális osztálylétszám – szögezte le. Bár konkrétumot nem mondott, a napokban felmerült annak lehetősége, hogy ismét a tárca előtt van a vidéki kisiskolák összevonásának lehetősége.

PISA-felmérés?

Az interjúban a Pintér Sándor "a PISA teszteredményeket kommentálva jelentette be" az őszi felmérést, az azonban nem derült ki egyértelműen, hogy magyar vagy nemzetközi felmérésről van szó. Az ugyanis nem újdonság, hogy ősszel újabb PISA-felmérésben vesznek részt a magyar diákok (is).

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.