Gulyás Gergely: ha megérkeznek az EU-s pénzek, háromszor 10 százalékos béremelést kapnak a tanárok

2022-ben, 2023-ban és 2024-ben tíz-tíz százalékos béremelést kapnak a pedagógusok – mondta a pénteki kormányinfón Gulyás Gergely. De csak akkor, ha megérkeznek az uniós források.

  • Eduline

Nem volt ilyenről szó – így kommentálta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Népszava értesüléseit a kormányinfón. A lap pénteken azt írta: Pintér Sándor belügyminiszter szerdán zártkörű eligazítást tartott, ahol többek között az is kiderült, hogy béremelés helyett már annak is örülni lehet majd a humánszférában, ha nem lesz idén elvonás.

Gulyás Gergely szerint mind a helyreállítási alapban, mind az uniós költségvetésben van béremelésre pénz, de szerinte az Európai Bizottság és a magyar ellenzék is hátráltatja azt a folyamatot, hogy megkapják az orvosok és a pedagógusok béremelésére a forrást.

Ha megérkezik az EU-s pénz, akkor háromszor 10 százalékos béremelést tudnak adni a pedagógusoknak 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben. Abban egyetértés van, hogy a fizetések alacsonyak – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy hazai forrásból emelhetik-e a fizetéseket, azt válaszolta, „meglátjuk, hogy mi biztosítható”. Hozzátette azt is: az egész világ az inflációval küzd, a szomszédban háború dúl, ez mindenhol a korábbiaknál szűkebb kereteket teremt. 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.