Fáradtság, düh és levertség - ezekkel a szavakkal jellemzik közérzetüket a francia pedagógusok egy május végén publikált közvéleménykutatás szerint. Csak 22 százalékuk javasolná saját hivatását a fiatalabbaknak.
A legtöbben a „kimerült” jelzőt említették, a megkérdezettek 58 százaléka jellemezte így a lelkiállapotát. Csupán 5 százalékuk vallotta magát optimistának, és csak 1 százalék említette a „jólét” szót, amikor saját élethelyzetéről beszélt. Ennek ellenére a franciaországi tanárok 92 százaléka úgy nyilatkozott, hogy szereti hivatását - írja a Franceinfo.
A felmérés szerint a tízből kilencen tartják alacsonynak a pedagógusbéreket, és 87% nem ért egyet az elmúlt időszakban hozott, oktatásügyet érintő politikai döntésekkel.
A kutatást megrendelő szakszervezet, az UNSA országos titkára nyilatkozatában úgy fogalmazott: „jól látható, hogy sürgősen vissza kell adnunk a megbecsültséget és tiszteletet a pedagógusoknak.”
Ha Emmanuel Macron pártja győzedelmeskedik a júniusi nemzetgyűlési választásokon, az oktatási tárca várományosa, Pap Ndiaye komoly kihívásokkal néz majd szembe, hiszen a felmérés szerint az elmúlt öt évben súlyosbodott a helyzet. Míg Macron első elnöki ciklusa előtt 42%, addig mandátuma végén a szakmabelieknek már csak 27%-a gondolta úgy, hogy megbecsülik és tisztelik a hivatása miatt.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
