Fáradtság, düh és levertség - ezekkel a szavakkal jellemzik közérzetüket a francia pedagógusok egy május végén publikált közvéleménykutatás szerint. Csak 22 százalékuk javasolná saját hivatását a fiatalabbaknak.
A legtöbben a „kimerült” jelzőt említették, a megkérdezettek 58 százaléka jellemezte így a lelkiállapotát. Csupán 5 százalékuk vallotta magát optimistának, és csak 1 százalék említette a „jólét” szót, amikor saját élethelyzetéről beszélt. Ennek ellenére a franciaországi tanárok 92 százaléka úgy nyilatkozott, hogy szereti hivatását - írja a Franceinfo.
A felmérés szerint a tízből kilencen tartják alacsonynak a pedagógusbéreket, és 87% nem ért egyet az elmúlt időszakban hozott, oktatásügyet érintő politikai döntésekkel.
A kutatást megrendelő szakszervezet, az UNSA országos titkára nyilatkozatában úgy fogalmazott: „jól látható, hogy sürgősen vissza kell adnunk a megbecsültséget és tiszteletet a pedagógusoknak.”
Ha Emmanuel Macron pártja győzedelmeskedik a júniusi nemzetgyűlési választásokon, az oktatási tárca várományosa, Pap Ndiaye komoly kihívásokkal néz majd szembe, hiszen a felmérés szerint az elmúlt öt évben súlyosbodott a helyzet. Míg Macron első elnöki ciklusa előtt 42%, addig mandátuma végén a szakmabelieknek már csak 27%-a gondolta úgy, hogy megbecsülik és tisztelik a hivatása miatt.
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
