Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Kedden megalakult a kormány, a két nagy pedagógus-szakszervezet sztrájkbizottsága pedig el is küldte levelét Orbán Viktornak a sztrájkbizottsági tárgyalások folytatásáról. Azt is újra leírták, milyen követeléseik vannak – ezeket foglaltuk össze.
A miniszterelnöknek a jogszabályok alapján öt napon belül ki kell jelölnie azt a személyt, aki a kormány nevében tárgyal majd a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közös sztrájkbizottságával. Mit követelnek a szakszervezetek?
45 százalékos fizetésemelés
A legfontosabb követelésük, hogy a pedagógusok garantált illetménye 2022. január 1-jétől a kormány által ajánlott 10 százalékon felül további 45 százalékkal emelkedjen. A miniszterelnöknek címzett levélben kiemelik: ez a szakszervezeti oldal kompromisszumos javaslata, ha ezt elfogadja a kormány, akkor eltekintenek attól a követelésről, hogy az illetményemelésre visszamenőlegesen, 2021. szeptember 1-jétől kerüljön sor.
„Elfogadják továbbá azt is, hogy az illetmények összesen 65 százalékkal nőjenek – beleértve a 2020. évi 10 százalékos ágazati szakmai pótlékot, valamint a kormány által ajánlott további 10 százalékos emelést” – írják, hozzátéve: arról a követelésről ugyanakkor nem mondanak le, hogy a fizetések átfogó emelésénél a bérek értékét megőrző automatizmus legyen (vagyis ne egy évekre befagyasztott vetítési alap alapján számolják a fizetéseket).
Megalakult a kormány, elment Orbán Viktornak a levél:Tárgy: sztrájkbizottságiegyeztetések...
Posted by PDSZ - Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete on Tuesday, May 24, 2022
Továbbra is követelik, hogy az oktatásban, de nem pedagógus munkakörben dolgozók garantált illetménye „a költségvetési törvényben meghatározott közalkalmazotti fizetési osztályok első fokozatának összege – a fizetési fokozathoz tartozó legkisebb szorzószámok megtartásával – 2021. szeptember 1. napjával emelkedjen a következők szerint: A1-nél a minimálbérre, B1-nél a garantált bérminimumra, F1-nél a garantált bérminimum 130%-ára”.
A két szakszervezet szerint a közalkalmazotti bértábla ugyanis 2008 óta változatlan, vagyis a közalkalmazottak túlnyomó többsége – végzettségtől és a ledolgozott évektől függetlenül – a garantált bérminimumot kapják. „Ez méltatlan és tarthatatlan” – hangsúlyozzák.
A harmadik követelésük, hogy a pedagógusok oktatással-neveléssel lekötött munkaideje 2021.szeptember 1-jétől heti 22 óra legyen. Azt írják, tudományos kutatás bizonyítja, hogy valójában még akkor is több mint 40 órát dolgoznak a pedagógusok, ha a heti kötelező óraszámuk 22.
„A munkaterhek csökkentésének első lépéseként elfogadhatónak tartjuk, hogy a korábbi, közoktatási törvény szerinti kötelező óraszámok kerüljenek bevezetésre. Elfogadhatatlannak tartjuk a munkaidő jelenlegi felosztását, a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt és a kötött munkaidőben előírható – és ki nem fizetett – eseti helyettesítést. Követeljük, hogy legyen törvényben előírt kötelező óraszám, a többletórákat pedig mindenkor fizessék ki” – emelik ki.
Azt is kérik, hogy a pedagógiai és a gyógypedagógiai asszisztensek heti 40 órás munkaidején belül a kötött munkaidő legfeljebb heti 35 óra legyen, csak ekkor lehessen beosztani őket osztályokhoz, csoportokhoz, gyerekfelügyeletre, egyéni segítésre. A maradék heti 5 órát adminisztrációval, illetve felkészüléssel tölthessék. „Nem méltányos, és az egészséges és biztonságos munkavégzés előírásának nem felel meg, hogy a foglalkoztatott számára a napi nyolcórás munkaidőben ellátandó felügyeletet gyakorlatilag szünet beiktatása nélkül rendeljen el az intézményvezető” – írják a levélben.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.