45 százalékos béremelést követelnek a tanári szakszervezetek: mutatjuk a levelet

Kedden megalakult a kormány, a két nagy pedagógus-szakszervezet sztrájkbizottsága pedig el is küldte levelét Orbán Viktornak a sztrájkbizottsági tárgyalások folytatásáról. Azt is újra leírták, milyen követeléseik vannak – ezeket foglaltuk össze.

  • Eduline

A miniszterelnöknek a jogszabályok alapján öt napon belül ki kell jelölnie azt a személyt, aki a kormány nevében tárgyal majd a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közös sztrájkbizottságával. Mit követelnek a szakszervezetek?

45 százalékos fizetésemelés

A legfontosabb követelésük, hogy a pedagógusok garantált illetménye 2022. január 1-jétől a kormány által ajánlott 10 százalékon felül további 45 százalékkal emelkedjen. A miniszterelnöknek címzett levélben kiemelik: ez a szakszervezeti oldal kompromisszumos javaslata, ha ezt elfogadja a kormány, akkor eltekintenek attól a követelésről, hogy az illetményemelésre visszamenőlegesen, 2021. szeptember 1-jétől kerüljön sor.

„Elfogadják továbbá azt is, hogy az illetmények összesen 65 százalékkal nőjenek – beleértve a 2020. évi 10 százalékos ágazati szakmai pótlékot, valamint a kormány által ajánlott további 10 százalékos emelést” – írják, hozzátéve: arról a követelésről ugyanakkor nem mondanak le, hogy a fizetések átfogó emelésénél a bérek értékét megőrző automatizmus legyen (vagyis ne egy évekre befagyasztott vetítési alap alapján számolják a fizetéseket).

Megalakult a kormány, elment Orbán Viktornak a levél:Tárgy: sztrájkbizottságiegyeztetések...

Posted by PDSZ - Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete on Tuesday, May 24, 2022

Továbbra is követelik, hogy az oktatásban, de nem pedagógus munkakörben dolgozók garantált illetménye „a költségvetési törvényben meghatározott közalkalmazotti fizetési osztályok első fokozatának összege – a fizetési fokozathoz tartozó legkisebb szorzószámok megtartásával – 2021. szeptember 1. napjával emelkedjen a következők szerint: A1-nél a minimálbérre, B1-nél a garantált bérminimumra, F1-nél a garantált bérminimum 130%-ára”.

A két szakszervezet szerint a közalkalmazotti bértábla ugyanis 2008 óta változatlan, vagyis a közalkalmazottak túlnyomó többsége – végzettségtől és a ledolgozott évektől függetlenül – a garantált bérminimumot kapják. „Ez méltatlan és tarthatatlan” – hangsúlyozzák.

A harmadik követelésük, hogy a pedagógusok oktatással-neveléssel lekötött munkaideje  2021.szeptember 1-jétől heti 22 óra legyen. Azt írják, tudományos kutatás bizonyítja, hogy valójában még akkor is több mint 40 órát dolgoznak a pedagógusok, ha a heti kötelező óraszámuk 22.

„A munkaterhek csökkentésének első lépéseként elfogadhatónak tartjuk, hogy a korábbi, közoktatási törvény szerinti kötelező óraszámok kerüljenek bevezetésre. Elfogadhatatlannak tartjuk a munkaidő jelenlegi felosztását, a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt és a kötött munkaidőben előírható – és ki nem fizetett – eseti helyettesítést. Követeljük, hogy legyen törvényben előírt kötelező óraszám, a többletórákat pedig mindenkor fizessék ki” – emelik ki.

Azt is kérik, hogy a pedagógiai és a gyógypedagógiai asszisztensek heti 40 órás munkaidején belül a kötött munkaidő legfeljebb heti 35 óra legyen, csak ekkor lehessen beosztani őket osztályokhoz, csoportokhoz, gyerekfelügyeletre, egyéni segítésre. A maradék heti 5 órát adminisztrációval, illetve felkészüléssel tölthessék. „Nem méltányos, és az egészséges és biztonságos munkavégzés előírásának nem felel meg, hogy a foglalkoztatott számára a napi nyolcórás munkaidőben ellátandó felügyeletet gyakorlatilag szünet beiktatása nélkül rendeljen el az intézményvezető” – írják a levélben.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.