Novák Katalint kérik a szakszervezetek: ne írja alá a pedagógusok sztrájkját korlátozó törvényt

Küldje előzetes normakontrollra a pedagógusok sztrájkját korlátozó törvényt – ezt kéri a köztársasági elnöktől a Pedagógusok Szakszervezetének és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének sztrájkbizottsága.

  • Eduline

„Magyarország Alaptörvénye a köztársasági elnök számára lehetőséget ad előzetes normakontroll kezdeményezésére, amennyiben a törvényt vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartja. Ekkor a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak elküldi” – írják közleményükben.

Arra kérik Novák Katalin államfőt, hogy a köznevelési törvény május 24-én elfogadott módosítását ne írja alá, hanem küldje meg az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontroll eljárásra.

A sztrájkbizottság szerint már a februári sztrájkrendelet is korlátozta a pedagógusok sztrájkhoz való alapvető jogát, de az a jogszabály csak a járványügyi veszélyhelyzet végéig szólt. Idézik az alapvető jogok biztosát, aki Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő kérdésére még márciusban azt írta, a rendelet azért nem ellentétes az Alaptörvénnyel, mert "az arányosság garanciája az intézkedés időbeliségében valósul meg a veszélyhelyzet idejére".

"A korlátozás további fenntartását, törvényi szintre emelését ezért indokolatlannak tartjuk a járványügyi veszélyhelyzet megszűnésével. Azzal, hogy ezen rendelkezéseket a parlamenti képviselők a köznevelési törvénybe átemelték, az időbeliséget már határozatlan időre kell értenünk. Ez az időben állandósult korlátozás mennyiben áll összhangban az Alaptörvény rendelkezéseivel? Mivel erre az alapvető kérdésre nincs válasz, kérjük a köztársasági elnököt, hogy forduljon Alkotmánybírósághoz, mert véleményünk szerint a sztrájk továbbra is alapjog, amelynek korlátozása súlyosan csorbítja a demokratikus értékeket” – emelik ki.

A sztrájkbizottság szerint a sztrájkjogot szükségtelenül és aránytalanul korlátozzák a sztrájk alatti tanítás elrendelésénél. „Egy esetleges sztrájk a munkáltató működésében legfeljebb minimális fennakadást okoz, a sztrájkban résztvevők külvilága számára érzékelhetetlen lesz, így a sztrájkjog nyomásgyakorló, ellenállási funkcióját nem tudja betölteni. A sztrájkot korlátozó rendelet törvénybe emelését kifejezetten diszkriminatív, retorziószerű, megfélemlítő szabálynak tekintjük” – teszik hozzá.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.