Megszavazta a parlament a pedagógussztrájkot ellehetetlenítő módosítást

Hiába tiltakoztak a szakszervezetek és a tanárok, délelőtt egy oktatást is érintő javaslatot is megszavaztak a Parlamentben, délután jönnek az eskütételek.

  • Eduline

A 11 órakor kezdődő ülésen a napirend előtti felszólalások után fogadták el a képviselők az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényhez kapcsolódó módosítását, amely a minisztériumi feladat- és hatásköröket érinti. A parlament döntött a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló törvényjavaslatról - melynek egy része a tanárok sztrájkjogának korlátozása is.

Ennek értelmében a közoktatásban a sztrájk alatti elégséges szolgáltatásról megállapodás, illetve a bíróság jogerős határozatának helyébe – álláspontjuk szerint jogkorlátozó – az új megoldás lép. Mostantól sztrájk esetén minden köznevelési intézményben biztosítandó gyermekfelügyelet, a tanórák 50 – egyes esetekben 100 - százalékát meg kell tartani.

Különösen barátságtalannak tartja a parlament törvényalkotási bizottsága elé került kormánypárti törvénymódosító javaslatot, amely állandóan fenntartaná az oktatásban dolgozók, a pedagógusok sztrájkját lehetetlenné tevő korábbi rendeletet, megfosztva a szakszervezeteket a még elégséges szolgáltatásról szóló tárgyalások lehetőségétől” – így reagált a jogszabálymódosítási javaslatra a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a múlt héten.

A PDSZ nyílt levelet is küldött az országgyűlési képviselőknek – arra kérték őket, hogy ne szavazzák meg a pedagógusok sztrájkjogait csorbító törvénymódosítást. „Tisztelt Képviselő Asszony/Úr! Bízunk Önben, és feltételezzük, egyetért velünk abban, hogy az állampolgárok alapjogai nem korlátozhatók, és nem szavazza meg a fentemlített módosító javaslatot” – írták a levélben. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is úgy reagált: ez a módosítás valójában törvénybe iktatja a pedagógussztrájk ellehetetlenítését.

Más szakszervezeti tömörülések is tiltakoztak

A törvénymódosítás ellen nemcsak a januári és a márciusi sztrájkot megszervező két nagy pedagógus-szakszervezet, hanem a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a LIGA Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, valamint a Magyar Szakszervezeti Szövetség is tiltakozott. Hétfőn közzétett nyilatkozatukban azt írták, elutasítják azt a javaslatot, amely alapján a közoktatás területén a sztrájk alatti elégséges szolgáltatásról szóló megállapodás, illetve a bíróság jogerős határozatának helyébe ilyen – álláspontjuk szerint jogkorlátozó – megoldás lépjen.

 

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.