Megszavazta a parlament a pedagógussztrájkot ellehetetlenítő módosítást

Hiába tiltakoztak a szakszervezetek és a tanárok, délelőtt egy oktatást is érintő javaslatot is megszavaztak a Parlamentben, délután jönnek az eskütételek.

  • Eduline

A 11 órakor kezdődő ülésen a napirend előtti felszólalások után fogadták el a képviselők az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényhez kapcsolódó módosítását, amely a minisztériumi feladat- és hatásköröket érinti. A parlament döntött a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló törvényjavaslatról - melynek egy része a tanárok sztrájkjogának korlátozása is.

Ennek értelmében a közoktatásban a sztrájk alatti elégséges szolgáltatásról megállapodás, illetve a bíróság jogerős határozatának helyébe – álláspontjuk szerint jogkorlátozó – az új megoldás lép. Mostantól sztrájk esetén minden köznevelési intézményben biztosítandó gyermekfelügyelet, a tanórák 50 – egyes esetekben 100 - százalékát meg kell tartani.

Különösen barátságtalannak tartja a parlament törvényalkotási bizottsága elé került kormánypárti törvénymódosító javaslatot, amely állandóan fenntartaná az oktatásban dolgozók, a pedagógusok sztrájkját lehetetlenné tevő korábbi rendeletet, megfosztva a szakszervezeteket a még elégséges szolgáltatásról szóló tárgyalások lehetőségétől” – így reagált a jogszabálymódosítási javaslatra a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a múlt héten.

A PDSZ nyílt levelet is küldött az országgyűlési képviselőknek – arra kérték őket, hogy ne szavazzák meg a pedagógusok sztrájkjogait csorbító törvénymódosítást. „Tisztelt Képviselő Asszony/Úr! Bízunk Önben, és feltételezzük, egyetért velünk abban, hogy az állampolgárok alapjogai nem korlátozhatók, és nem szavazza meg a fentemlített módosító javaslatot” – írták a levélben. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is úgy reagált: ez a módosítás valójában törvénybe iktatja a pedagógussztrájk ellehetetlenítését.

Más szakszervezeti tömörülések is tiltakoztak

A törvénymódosítás ellen nemcsak a januári és a márciusi sztrájkot megszervező két nagy pedagógus-szakszervezet, hanem a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a LIGA Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, valamint a Magyar Szakszervezeti Szövetség is tiltakozott. Hétfőn közzétett nyilatkozatukban azt írták, elutasítják azt a javaslatot, amely alapján a közoktatás területén a sztrájk alatti elégséges szolgáltatásról szóló megállapodás, illetve a bíróság jogerős határozatának helyébe ilyen – álláspontjuk szerint jogkorlátozó – megoldás lépjen.

 

Hozzászólások

„A lelkesedés és a bizalmatlanság furcsa elegye van a fiatalokban” – ezt tapasztalja az oktatási tárca párbeszédért felelős vezetője

Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.

„Abszurd hungarikum, hogy egy diáknak ma sokszor nehezebb bekerülnie egy úgynevezett elitgimnáziumba, mint néhány évvel később egy színvonalas egyetemre”

A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.