„Miért is kerül a közoktatás és köznevelés külön tárcához, a többi oktatási területtől elkülönítve?”

A Facebookon reagált a két nagy pedagógus-szakszervezet arra a hírre, hogy a Pintér Sándor által vezetett Belügyminisztériumhoz kerül a közoktatás.

  • Eduline

„Kerestük-kutattuk, hogy mi a kapcsolódási pont, de az iskolaőrökön kívül mást nem találtunk. Ha olyan felosztásban gondolkodik Orbán, amit közzétett, miért is kerül a közoktatás és köznevelés külön tárcához, a többi oktatási területtől elkülönítve?” – tette fel a kérdést a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), miután péntek este a hvg.hu megírta, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálatról szóló egyik cikkelytervezet indoklása alapján a közoktatás a Belügyminisztériumhoz kerül.

A PDSZ hozzáteszi: az is érdekes, hogy mit értenek közoktatás és köznevelés alatt, mivel eddig ők vezették ki a közoktatás fogalmát, cserélték le a totálisan szakmaiatlan köznevelésre. „De persze, nem is ez a legfőbb gond, hanem az, hogy a belügyi tárcához kerültünk. Egy rendőrfőnök képviseli az ágazatot a kormányban, és nem tudni, emögött milyen szándékok vannak. Azért is aggasztó ez a döntés, mert ha megnézzük, mi történt az egészségüggyel, hát az nem nyújt valami bíztató perspektívát” – írják. 

A szakszervezet szerint a közoktatásban is régóta mondogatják, hogy új jogállási törvény lesz. „Mit akarnak a területünkön? Sokan tartanak attól, hogy tán ugyanúgy, parancsokkal akarnak "rendet tenni", irányítani, mint ahogy az az egészségügyben történt. Gondolunk itt a felmondási tilalomra vagy a kirendelésre. Azért, mert tartanak tőlünk, belügyi módon "rendezik" a problémákat? Hova vezet ez? Összefoglalva, nem lesz kompetens képviselője az iskolaügynek a kormányban, és nincs szakmai indoka annak, hogy a belügyhöz kerüljenek a közoktatási intézmények. Az oktatás egyébként sem belügy, hanem közügy” – teszik hozzá.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is reagált a Facebookon a hírre, azt írták: úgy tűnik, nem hallgatták meg az érdekképviseletek kérését az önálló oktatási minisztérium felállításáról. „Valahogy nem tudtunk prioritás lenni… Az uniós országokban most egy kivételével van oktatási minisztérium. Na, melyik a kivétel?” – írják.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.