Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
„Nem nyertük meg a tömeget. Ezért nem sikerült változást elérnünk a minket érintő problémákkal kapcsolatban” – írja nyílt levelében egy középiskolai tanár arról, vajon miért nem lett hatása a tavaszi sztrájknak.
Lakatos Máté nyílt levelét a Válasz Online hozta le. A középiskolai tanár azt írja: amíg a mindenkori kormány nem látja egyértelmű jelét annak, hogy a társadalom számára igenis fontos az oktatást, addig nem lát nagy esélyt arra, hogy tanárként változásokat tudjanak elérni.
Szerinte egy egyértelmű és megfelelő üzenetet kell megfogalmazni a szülőknek: azt kellene elmagyarázni a szülőknek és nagyszülőknek, hogy mit nyerhetnek ők, a gyerekeik és az unokáik azzal, ha mihamarabb jelentősen javul a tanárok helyzete.
„Kedves Szülők! Képzeljék el, hogy megbecsült foglalkozásuk van, és a munkahelyükön nem terhelik túl önöket rendszeresen. Napi nyolc óra után haza tudnak menni, nem kell rendszeresen hazavinni a munkájukat, és a hétvégét is azzal tölteni, hogy behozzák a túlterheltségből fakadó lemaradásukat. Ebben az esetben van erejük jót beszélgetni a gyerekeikkel, van türelmük válaszolni minden kérdésére, elmenni megnézni az edzését, részt venni a zenei fellépésén, leülni társasozni, megnézni egy jó filmet, a hétvégén kirándulni. Oda tudnak rájuk figyelni, észreveszik, ha valami gondjuk van, és nyugodtabban viselik el kamaszos lázadásaikat” – írja, hozzátéve: ezzel ugyanígy vannak a tanárok is.
„Amíg önök azért (is) dolgoznak, hogy jó körülményeket teremtsenek a gyerekeinek, addig mi azon dolgozunk, hogy kibontakoztassuk az önök gyerekeinek tehetségét. És ahogy önök is jobban helyt tudnak állni anyaként és apaként a fent leírt körülmények között, ugyanazon körülmények között mi is jobban helyt tudunk állni tanárként, aminek az igazi nyertesei az önök gyerekei” – emeli ki.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.