Lehet, hogy tényleg Pintér Sándorhoz kerül a közoktatás, de még megy a vita

Valóban felmerült, hogy a közoktatás az új kormányban a Pintér Sándor által vezetett Belügyminisztériumhoz kerüljön, de erről még komoly belső viták zajlanak.

  • Eduline

Az új kormányzati struktúra egyik nagy kérdése, hová kerül majd a közoktatás. Az atv.hu múlt héten írta meg, hogy az egyik forgatókönyv szerint ez a terület is a Belügyminisztériumhoz tartozna, akárcsak az egészségügy.

A Telex most azt írja, ha ez így lesz, annak hatalompolitikai okai is lehetnek, többek között azt jelezheti, hogy a következő négy év legnagyobb belpolitikai kockázata a Fidesz számára már nem az ellenzék, nem is a kritikus sajtó, hanem a pedagógusok.

Azzal a forgatókönyvvel kapcsolatban, hogy a közoktatás kerüljön a Belügyminisztériumhoz, érkeztek ellenvélemények. Egyébként nem a teljes oktatási szektort utalnák Pintér Sándor tárcájához, a felsőoktatás és a szakképzés (akárcsak most) ezután is külön minisztériumnál lenne, méghozzá a majdani „humán innovációs tárcánál”.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.