Az ATV szerint akár a Belügyminisztériumhoz is kerülhet a közoktatás

Egymásnak ellentmondó információk jelentek meg az elmúlt napokban arról, melyik minisztériumhoz tartozik majd a közoktatás.

  • Eduline

A Telex pénteken azt írta, a köz- és a felsőoktatás továbbra is két különböző minisztériumnál lesz – ez eddig is így volt, a felsőoktatás és a szakképzés az innovációs tárcához, a közoktatás az erőforrástárcához tartozott. A lap úgy tudja, a leendő Ipari és Technológiai Minisztérium kapná meg a felsőoktatást és a szakképzést, ezt a tárcát pedig továbbra is Palkovics László vezetné.

A Telex szerint a közoktatás a Humán és Innovációs Minisztériumé lenne a közoktatás, ennél a tárcánál Csák János nevét emlegették, aki korábban a legnagyobb magyar cégeknél volt felsővezető, volt londoni nagykövet, a Corvinus kuratóriumának tagja is.

Az ATV-nek más információi vannak – ők úgy tudják, a közoktatás akár a Belügyminisztériumhoz is tartozhat, akárcsak az egészségügy.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.