Itt vannak a friss statisztikák: a diákok közel fele technikumot választott a középiskolai felvételin

Idén több mint 98 ezer tanuló: 85 286 nyolcadikos, 7829 hatodikos és 5299 negyedikes felvételizett középiskolába - tájékoztatta az Oktatási Hivatal kedden az MTI-t.

  • Eduline/MTI

A hivatal közölte: az általános felvételi eljárásban a nyolcadikosok 96,91 százaléka (82 650 diák) nyert felvételt valamely középiskolába. A felvettek 76,06 százaléka (62 867 diák) az első helyen, 93,12 százaléka (76 967 diák) pedig az első három helyen megjelölt területek egyikén folytathatja tanulmányait.

A tanulók 34,51 százaléka (28 526 diák) gimnáziumi, 2,43 százaléka (2009 diák) szakgimnáziumi, 42,14 százaléka (34 831 diák) technikumi, 19,29 százaléka (15 941 diák) szakképző iskolai, 1,27 százaléka (1050 diák) szakiskolai, 0,35 százaléka (293 diák) pedig készségfejlesztő iskolai tanulmányi területre jutott be.

Vannak, akik nem nyolcadikban felvételiztek

A 6 évfolyamos gimnáziumba felvett tanulók száma 4742, közülük 4012 diákot (84,61 százalék) az általa elsőnek megjelölt helyre vettek fel. 8 évfolyamos gimnáziumba 3105 diák jutott be, közülük 2737 diák (88,15 százalék) tanulhat tovább az elsőnek megjelölt helyen - ismertették.

A középiskolák péntekig értesítették a tanulókat jelentkezésük elfogadásáról vagy elutasításáról, ezzel véget ért a középfokú felvételi eljárás általános szakasza.

Azoknak, akik az általános felvételi eljárásban esetleg nem jutottak be középfokú iskolába, hétfőn rendkívüli felvételi kezdődik. Az Oktatási Hivatal honlapján már elérhető a rendkívül felvételi eljárásban az intézmények által meghirdetett üres helyek közötti tájékozódást biztosító keresőprogram. Az érintett 2636 diák a rendkívüli felvételire közvetlenül a középiskolákban jelentkezhet - olvasható a közleményben.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.