Idén több mint 98 ezer tanuló: 85 286 nyolcadikos, 7829 hatodikos és 5299 negyedikes felvételizett középiskolába - tájékoztatta az Oktatási Hivatal kedden az MTI-t.
A hivatal közölte: az általános felvételi eljárásban a nyolcadikosok 96,91 százaléka (82 650 diák) nyert felvételt valamely középiskolába. A felvettek 76,06 százaléka (62 867 diák) az első helyen, 93,12 százaléka (76 967 diák) pedig az első három helyen megjelölt területek egyikén folytathatja tanulmányait.
A tanulók 34,51 százaléka (28 526 diák) gimnáziumi, 2,43 százaléka (2009 diák) szakgimnáziumi, 42,14 százaléka (34 831 diák) technikumi, 19,29 százaléka (15 941 diák) szakképző iskolai, 1,27 százaléka (1050 diák) szakiskolai, 0,35 százaléka (293 diák) pedig készségfejlesztő iskolai tanulmányi területre jutott be.
Vannak, akik nem nyolcadikban felvételiztek
A 6 évfolyamos gimnáziumba felvett tanulók száma 4742, közülük 4012 diákot (84,61 százalék) az általa elsőnek megjelölt helyre vettek fel. 8 évfolyamos gimnáziumba 3105 diák jutott be, közülük 2737 diák (88,15 százalék) tanulhat tovább az elsőnek megjelölt helyen - ismertették.
A középiskolák péntekig értesítették a tanulókat jelentkezésük elfogadásáról vagy elutasításáról, ezzel véget ért a középfokú felvételi eljárás általános szakasza.
Azoknak, akik az általános felvételi eljárásban esetleg nem jutottak be középfokú iskolába, hétfőn rendkívüli felvételi kezdődik. Az Oktatási Hivatal honlapján már elérhető a rendkívül felvételi eljárásban az intézmények által meghirdetett üres helyek közötti tájékozódást biztosító keresőprogram. Az érintett 2636 diák a rendkívüli felvételire közvetlenül a középiskolákban jelentkezhet - olvasható a közleményben.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
